Érzelmek

Kiemelt érzelmekről szóló versek:

Végh Attila dr.

Amikor feladtam összes eddigi elvemet

A plafon nyálkás gerendái közt
most is az eget keresem, pedig
- hányszor mondtam már - inkább
Csigákat nézegetnék, ahogy Bíborra
festett képeken látni ösztön-
- repülésüket. Látványnak bizarr
ez a gravitáció nélküli lét, ez a viszonzatlan vonzás,
meg ez az egész.

Tovább...

Kamarás Klára

Utolsó esti dal

Mikor még elmondhattunk volna minden szépet,
nem mondtuk ki, ami szívünkben égett,
hogy egymás nélkül nem élet az élet...

Tovább...

Kamarás Klára

Ne a tükörbe nézz!

Ne a tükörbe nézz, csak a szemembe!
Két barna írisz néz rád nem feledve
egy régi ősz barnálló lombjait.
Arany nap ég fejed fölött nevetve,
és rohanunk együtt fel az egekbe,
hol még a szél is szerelmet tanít.

Tovább...

Kamarás Klára

Az a fiú...

Az a fiú egy nyakigláb kamasz volt,
még szép szava sem volt a szerelemre,
de hullt a hó, fülemben még
Schubert zenéje zsongott...
Lépj közelebb, csak ennyit mondott,
s én hozzábújtam égve, dideregve...

Tovább...

Kamarás Klára

Legendák földjén

Őrizd a mesét - a legendát -
ősi idők bús ködbe vesző seregéről!

Tovább...

Gősi Vali

Mégis élek

Különös ez a nélküle-némaság, ami körbevesz.
Ha idézem azt az örökig tartó, utolsó percet,
újra és újra eszmélek, hogy ő csupán emlék,
halott remények martaléka és én vagyok,
aki kifosztott lélekkel mégis élek. Túlélek.

Tovább...

Bíbor Kata

"Nyugaton a helyzet változatlan"

A világ telt-táras puskacső
és csonkolt lelkek, meg végtagok,
elfásult szemek, és még szemek
tengernyi élőben félhalott.

Tovább...

Kolev András

Elveszett

Ki gyakran jár a fák alatt,
de nem keres, csak rejteget,
kinek csöpp vágya sem maradt,
esőt csodálni s felleget,
ki megvadul, ha lelkesül,
és öklöt adva nyújt kezet,
kiben csak kő van legbelül,
ki másból él, s máson nevet...

Tovább...

Ernst Ferenc

Szürkehályog

Szivárványszín szemhéjak
mögött megbúvó magány,
szürkehályoggal fedett szemek
árnyékokat bontanak talán.

Tovább...

Kolev András

Szürke foltok

Már rég tudom, mi mindent rejt a látszat,
de féltelek, s előled titkolom.
Légy, mint gyerek, ki gondtalan, ha játszhat:
a ráncaidhoz vedd a homlokom.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ