|
Kategóriák
|
|
Élet
Élet(2504), Halál(1279), Gyász(137), Betegség(83), Szegénység(47), Remény(1055), Idő(743), Természet(1162), Tudomány(58), Oktatás(29), Mindennapok(702)
|
Kiemelt versek
|  | | |
Már úgy hazudok... Miért lenne más-e nap?
Ma ugyanúgy távolokba vesztél.
Lobogó hajamban a gyászselyemszalag
feketébb a korhadó keresztnél.
| | | Szécsényi Barbara |
| | | |
| | Áruld el... Itt még most is égig érnek
a fák, és kint a réteken
gyermekkorom tágra nyíló
szemében ring a végtelen.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Március Fürdik a fény a nád-tocsogókban
jó szagú álmot ringat a rét,
illan a szellő langy mosolyával
fésüli át a fák tetejét.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Újra otthon Lebben az idő köd-ruhája,
már nem szab határt a képzelet,
s a múltba néző gondolat most
szabadon száll a rét felett.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Az ajtó Ne nyisd ki!
Még te sem.
A bánat lakik odabenn.
Körme csikordul a falakon.
Közeledtét rettegem.
| | | Marie Marel |
| | | |
Feléd száll Titokzatos párát álmodott maga köré
A mélyen szunnyadó hajnali hegy
Az eső-lakkozta falevelek alatt
Hűvös magányt ölel rám a csend...
| | | Gál János |
| | | |
Nyári reggel Rezdül a szél, mint hosszú sóhaj
lüktet a fákon lágy remegés,
hajnali csendű kis levelek közt
zizzenő szárnyú zöld lebegés.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Hazafelé... Halkul a vágy, és visszazökken
a helyére minden, kék az ég,
bár arcomon egy hűvös emlék
érintése még mindig ég.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Madarak Mi itt maradtunk a néma réten
hol hervadás jár s a lábnyomát
halott virágok csendje őrzi
s levelük-vesztett őszi fák.
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Éjszaka Szürke homályba nőnek az árnyak
kúszik az este a fák tetején,
gyász-színű csenddé nyúlnak a percek
csillagok arcán csordul a fény.
| | | Kormányos Sándor |
| | |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Halottak napja