Ünnepek
Kiemelt ünnepi versek:
Miért lenne más-e nap?
Ma ugyanúgy távolokba vesztél.
Lobogó hajamban a gyászselyemszalag
feketébb a korhadó keresztnél.
A narancs gerezdjei (Egy hatvan évvel ezelőtti karácsony emlékére)
Ha megkérdezném, egy narancs hány gerezd
a csodálkozástól nem lenne szavad
csak én suttogom, s mindig könnyes szemmel
tíz gerezd minden, de minden egy narancs
Úgy lobbanunk el, akár gyufa lángja
évezredek ölén, hol minden didereg.
Rég elszökött már lelkünk tutajáról
az a tágra nyíló szemű, álmos kisgyerek.
Halkan érkezünk
én viszem a táskát, kapát
s egyetlen nagyszülőm
a terhet...
Hol vannak a márciusi ifjak?
Mára meggörnyedt hátú emlékek csupán.
Húsz éve új szelek fújnak - mondják -
elfeledett eszme siratja egyfiát.
Kosztolányi egyik pillanatképére
Te tudtad, neked igazad volt, Dezső,
a gyermeknek a hó porcukor-eső
egy éjjelen, mikor minden oly konok
s nem folynak versek vénáink ütemén.
Tündérvilág. Ezer változó dolog
között lesz belőlünk csoda: sütemény.
Fagyos széllel játszik március-hó pelyhe.
Szépségem volt egykor szőke hajam selyme.
Piros szoknyám lengőn színezte a falut
Legényszem - rég volt - rajtam is kacsintva fut.
ünneptelen hétköznapokban
kávéillatot kavarsz
apám alkohol szagát is elnyomja
az otthon feszes csendje
öregszik bár de mindig oly
sima az érintésed
elénk tetted szegényes vacsoránkat
csorba tányér s pohár...
Fényesen és kevélyen
tolonganak csillagok,
- az ezerarcú éjben -
hazafelé ballagok.
s ha jön a hó
meg piros minden
a lélek
a sár
és a csomag
s tudom
mindez csak ingyen
mert ki elszámoltat...