Az elmúlt egy hét új versei

Sári Szabolcs

Csitt, csepp!

Csitt, csepp!
Álmod vigyázom én,
Csak ússz az éj vizén,
Baj nem ér.

Tovább...

Átyim Lászlóné

Ha megnyílna a Föld

Ha megnyílna a Föld,
Örömmel belebújnék,
Fájdalmamat elfeledném,
Mindent hátrahagynék.

Tovább...

Tihanyiné Tamás Ágnes

Vásárfia

Fergeteges hangulatban a
vásárba tülekedik öreg és fiatal.
Hangosan kiált egy kofa,
Van itt kérem: csicsóka, paszuly meg
káposzta, alma is meg körte,
jöjjék ide, kedves, vigyen belőle!

Tovább...

Szalóki Sándor

Szú dilemma

Van puhafa, van keményfa,
Akkor az kétfélefajta.
Vajon a szú, ami rágja?
Sokat gondolkodtam rajta.

Tovább...

Fiedler Barbara

Zeng a táj

Zeng a táj, zeng a táj,
sír a gerle, mondd, mi fáj?
Kedves párom elhagyott,
széllel repült, s itt hagyott.

Tovább...

Schmuck Domonkos

Láthatatlan

Sétáltam, nem egyedül voltam, de mégis magányos,
Éreztem, hogy nincs rendben semmi, és az életem hiányos.
Mégsem segített se pia, se buli, semmi sem,
Elteltek a napok, de lassabban, mint hittem.

Tovább...

Sebeznai Laci

Egy nap születése és halála

Nézz csak végig a ködszínű lápon,
Mikor a nap ébred az égi ágyon,
Az első fénysugár áttör a homályon,
S megül egy vízcseppben a nádsokaságon.

Tovább...

Dolányi Sz. Katalin

Szöszölés

Mert ha alszom is, veled van tele az éj.
Észrevétlenül úgy surransz be a szemhéj
alá, hogy csiklandozod gondolataim.

Tovább...

László B. Irén

Te csak alszol...

Susog a szél, bodza nyílik,
Szarkaláb ágaskodik.
Magas a fű, kaszálni kell,
Nyuszi benne éppen delel.
Te csak alszol, álmod szövöd,
Felhők úsznak, harmat csöpög.

Tovább...

Papp Barbara B.

Közhelyek

Kiöntöttem a lelkem:
Ott van
A darabokban lévő szívem mellett.
Vigyázz.
Nehogy belelépj.

Tovább...

Szaló Áron

Kallódó szív

Félek, meghalok benned...
egyedül talál a magány.

Tovább...

Schrenk Éva

Véletlen?

Nincs véletlen, csak elrendeltetés.
Számtalanszor bebizonyosodott.

Tovább...

Mészáros Lajos

Nyári reggel

Nyári reggel gyöngyharmatban
fürdik meg a napsugár,
gyönyörű szép tekinteted
olyan, mint a tengerár.

Tovább...

Csikós Aletta

A hídon

Ahogy a hídon álltunk, és a háttérben füst ömlött és zene,
Már nem éreztem magam rúzsfoltos cigarettacsikknek.
Rég volt ilyen csoda (tán soha), s mind az Ő érdeme,
Miatta belebizsergett bababőre kezemnek, a kicsinynek.

Tovább...

Szűcs János

Requiem egy elhagyott gyárüzemért

Életfogytiglan halálra ítélt ez a környék.
Az üzem, mint partra vetett bálnatetem
prédának maradt. Sakálfalkaként felfalta
a fiskális dögvész, és most tort ül rajta
kaján mosollyal az öntörvényű önkény.

Tovább...