Az elmúlt egy hét új versei

Natalie Danaisz

A hajó

Péntek! Végre,
erre jön megint
egy hajó, látod?
Jobb, ha magad
ünneplőbe vágod,
megyünk haza! -
Robinson fennkölt volt,
és rém laza...

Tovább...

Gébics

Hit

Káromkodsz,
bokros szavakkal szidod Istent,
de lázadó elméd körmönfont mentségeket talál...

Tovább...

Izzy Beck

Démon

Felnézek olykor gyűrött arcodra.
Mély ráncokat szántott belé az élet.
Emlékszel talán még az összes harcodra,
Nem halványították az évek.

Tovább...

Schvalm Rózsa

Az öreg hárs

Az este felölti csillagfény palástját,
útjára indul a hold égő korongja.
Lassan bandukol a kitaposott pályán,
színjátszó aranyát földre sugározza.

Tovább...

Ruszka Zsolt

Szemlélődés

Nézem a természetnek ezernyi csodáját,
sudár fenyőfáknak néma méltóságát,
hallgatom a hóvirágnak tavaszt váró hangját,
csobogó pataknak tiszta muzsikáját.

Tovább...

Orosz Margit

Azért vagy

Azért vagy, hogy meglásd az igazságot,
Hogy nyitott szívvel éld meg a világot.

Tovább...

Suhajda József

Csendbe zárva

Szeretem, ahogy a csend palástja betakar,
Csak szíved lüktetése áramlik szabadon,
Nem riasztja lelkem semmi apró zűrzavar,
Válladra hajolva csak átjár a nyugalom.

Tovább...

Chekakri Jázmina

Emlékkép

Elillan és bevillan
Egy emlékkép, elmémben róla felcsillan.
Ragyogva érinti lelkem,
Gondolok rád minden emlékemmel...

Tovább...

Ferenczi Jozsi

Igazság

Az igazság az, hogy nincsen élet,
mindenki csak megy és közben béget,
és az álmok valóra nem válnak,
az emberek a rossz úton járnak.

Tovább...

Tuboly Erzsi

Kép autóból

Napfény és kék ég.
Harmatos fű. Domboldal.

Tovább...

Bassa Mirtill

Pesten

Pesten voltam.
Fülemben még visszhangzott
a szirénák éles sikítása.
Fájdalmas hang volt,
vészjósló motívum elbeszélésünkben,
olyan, ami mellett lesütjük szemünk,
s állkapcsunk összeszorítjuk.

Tovább...

Kühtreiber Erzsébet

Vallomás

Tükörbe nézve látok egy embert,
Aki sokszor életében, sajnos, lépni nem mert,
És most elvesztheti szíve kis kincseit,
Ha le nem tudja vetni élete bilincseit.

Tovább...

Kovács Ádám Máté

Én a szívemet adtam

Én a szívemet adtam oda Teneked,
Hálából a lábaid belém törölted.
De a törlés után még belém is rúgtál,
Mikor csak tehetted, szépen hátba szúrtál.

Tovább...

Budai József Kintkong10

Válasz

Visszapattognak rólam
a fények?
Úgy tetszik, semmit
sem remélek?

Tovább...

Lánczi H. Saci

Köszönöm

Évtizedek óta már, hogy közöttetek élek
e szívemnek oly kedves kis településen,
itt vettem magamhoz a tudás alapjait,
őrzöm iskolámnak kedves emlékeit.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ