Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Ki akarok törni

A mindennapok félhomálya
Beárnyékolja életem, de biztonságot ad,
A napi mókuskerék néha-néha haladásnak tűnik,
Ám valójában mindig csak egy helyben járunk, és ugyanott vagyunk.

A régi út oly` csábító,
Könnyen magával ragad a megszokás.
A lábam magától megtalálja a szokott utat,
A testem és lelkem minden egyes nap ugyanazt csinálja.

Néha a magányos estéken,
Amikor minden alszik körülöttem,
Csak fekszem az ágyamban álmatlanul,
És a gondolataim milliárdnyi úton járkálnak.

Messze visz a képzelet,
A gondolat szárnyán bejárom a világot,
És kiemelkedem a mindennapok megszokásából.
De minden reggel jön a visszazuhanás a saját világomba.

Ki akarok lépni a fényre,
Ki akarok lépni a sötétből,
Ki akarok törni a megszokásból,
Ki akarok törni a mindennapok mókuskerekéből.

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ