Állatos versek

Szűrés címke szerint: Állatkert| Kutya| Macska| Madár

Dezsőfi Ferenc

Búcsúztató a macskámnak

Elpusztult most a macskánk,
Nagy bánatot hagyva ránk,
Kicsi volt még s szerény,
Most földben nyugszik szegény.

Tovább...

Gébics

Cinege

Még nehéz hófelhők fojtották az eget,
és sárga tollait borzolta hűvös szél,
a szomszéd fa ostorágán billegett
azt csattogva: kicsit ér, kicsit ér!

Tovább...

Hegedűs Emese

Hómalacka Kínában

Hómalacka unatkozik,
Úgy gondolja, kalandozik,
Eldöntötte: világot lát,
Elhagyja hát a hegy ormát.

Tovább...

2635

Kállay Sándor

Vers az üszőborjúról

Volt egyszer egy borjúüsző,
aki óriásnak tűnő
tehénistállóban lakott.
(Ha kicsi vagy, minden nagyobb.)
Vele lakott édesanyja,
ki egy szerény szarvasmarha,
úgy is mondhatnám, hogy tehén,
üszőnk nevelkedett tején.

Tovább...

Markó Viktor

Zsiráfkaland

Ifjú zsiráf eltervezte,
Bevonul a hadseregbe.
El is ment és jelentkezett.
Így kezdődött ez az eset.

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Vajh ki ő?

Eljött a hajnal!
Itt, a hegyek közt későn kel a Nap.
Már rég pirkadott,
de sugárzó arcát még nem láthatod.

Tovább...

613

Farkas Gábor

Pegazusok

E lovak nem léteznek.
Rokonuk egyszarvú,
orruk is lángot fú`,
hátukon nincsenek
nyergek, se emberek.

Tovább...

Berbor István

Erdő népe

Az állatok rosszul éltek,
tél hidege marta mind,
nem értették, hogy más népek
mért mulatnak hajnalig?

Tovább...

810

Szakter Judit

Kiskutyámhoz

Eljött a tél, s azt hittem álmodom,
Mert eljöttél pihe-puha talpakon.
Apró termeted, tipegő izgalom,
Elraboltad szívem, nem is tagadom.

Tovább...

Szalóki Sándor

Sivít a szél

befagyott a berek vize hó fedi be most a tájat
ravasz róka annak örül nem aratták le a nádat
nádvágó kacor kifenve egy falba vert szegen pihen
nem használták évek óta már nem is tudják hogy milyen

Tovább...

Markó Viktor

Takarítás

Mókus asszony takarít,
Férje a szobában lapít.
Munkából magát kihúzva,
Gyerekekkel földön csúszva,
Játszik inkább, jobb ez így.
Minden héten ugyanígy.

Tovább...

Szőke Zsuzsanna

Hargitai medve-les

Indul hát a hargitai medve-les,
bízunk benne, mert az erdész negyvenes.
Reszket ám a lábunk a szürkületben,
sötétedő erdőben, rémületben.

Tovább...

48115

Berbor István

Téli erdő fázó népe

Boldog volt az erdő népe,
jöhet a tél, nem fog fázni,
mindenkinek jut majd étel,
nem kell félni és vigyázni,
sakál falka mellett hálni.

Tovább...

1014

Németh Győző

Rettenetes Rengeteg

Csend van. A természet csendje.
Szíved, Lelked borzong bele.
Madár fütyül, haraszt zörög.
Hallod? Egy élőlény hörög.

Tovább...

32

Mago Naomi-vivien

Tél

Hull a hó, fehér hó
A tavon jég és hó
A láthatáron, ó...

Tovább...