Versek az álmokról

Ferencz J. Roland

Aranyketrec

Mikor csak a hideg hó hullása,
S a meghitt szemek könnyes pillantása
Marad a szép, nosztalgikus emlék,
Mikor inkább sétálnék, vagy holdat nézni mennék.

Tovább...

Szikora Józsefné

Apró vágyak

Csak apró vágyakkal él az ember.
Beéri azzal, ha ágyát megvetik,
ha az éjre ráköszön a reggel,
s ha ősszel eső, télen a hó esik...

Tovább...

21

Tuman Róbert

Fotonok

Reggel. Napfény. Bánt.
A szemem bántja. Pedig rá se nézek.

Tovább...

Ferenczi Jozsi

Legyek a nem létező

Akarom, hogy ne legyek fontos,
inkább egy bohóc, mely bolondos,
akarom, hogy ne emlékezzenek rám,
létezésemből legyek egy márvány.

Tovább...

Gabriella Kerekné

Káprázat

Isten kegyelméből virágoztam.
Száz színű szirmom lassan megfakul.
Tükrömön arcom jégvirága roppan,
Időm télbe fordul, jaj, fut bolondul.

Tovább...

45

Kardos Imre

Hova lett?

Hova lett? Nem értem.
Tegnap még láttam.
A fejeden.

Tovább...

Juhász Izabella

Álmaimban Te vagy

Ne macerálj!
Nem szeretlek, csak
Kérlek téged,
Érezd már,
Hol van a lelkem.

Tovább...

Kránitz Laura

Változások

Hóesésben még a gondolat is fagyott,
arcomra hópehely simított ezüstös
jégcsapot. Fénytelen Hold pislogott
az égen, úgy éreztem, ma minden csak vétek.

Tovább...

1314

Végh Barbara

Téli álom

Jéghideg folyó
áramlik énalattam,
lebegek felszínén
mozdulatlan.

Tovább...

Frankné Farkas Gabriella

Álom

Álmomban nálad jártam,
Ágyadon rózsa voltam.

Tovább...

Mészáros Ádám

Pszichoanalízis

Két szék közül a ködbe
Csendben, halkan ülök be.
Nem látok el túl messze.
Ugye nem leszek elfeledve?

Tovább...

Nagy Dániel Győző

Randevú

vékony a jég
alatta a szerelem vár
táncot járok rajta
s mintha repedne már...

Tovább...

Árnyék és Fény

Királynő vagyok...

Mikor kicsiny gyermek voltam,
Iskolába még nem jártam,
Álmomban királylány voltam,
Trónon ültem, adakoztam.

Tovább...

1917

Ferenczi Jozsi

Nekem elég lesz...

Nekem elég a föld és az ég,
a mindenség és végtelenség,
nekem elég a nemlétező lány,
mely ott van elmémnek csúcsán.

Tovább...

Horváth Szilvia (Tigris)

Álom

Rád gondolok, és szakad a szívem,
Hasad a lelkem, elgyengül a testem.
Merre járhatsz?! Gondolhatsz-e rám?
Vagy mi köztünk volt, számodra vége már?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ