Versek az álmokról

Halász Dániel

Pillanatnyi eszmélet

Ne aludj,
Oltalom,
Hideg halmokon.

Tovább...

Zsefy Zsanett

Álmodozók

két apró csepp a lavórban
unta magát s hébe-hóba
álmodozott de jó lenne
mosdókagylóban pihenve
vagy a kádban napnyugtával
lány hajára hullni bátran
végigfutni arcán nyakán...

Tovább...

Varga Jenőné Haller Ibolya

Egy új világról álmodtam

Egy új világról álmodtam ma éjjel,
Most arról mesélek örömmel, kéjjel.
Az álmomban ragyogott a felkelő Nap,
Minden ember szívében az örömöt hagy.

Tovább...

Vönöczki Ferencné

Valóvá lett álom

Felkapott a kedvem,
lepkeként repültem
felhők közelébe,
fel a magas égbe.

Tovább...

Forró Piros

Tábortűz

Tengernyi láng között
Álmom ott ég veled,
Bíborba költözött
Olthatatlan meleg...

Tovább...

Osváth Péter

Önarckép

Egy üres vászon
a rozoga állványon.
Előtte én állok,
s művészt játszok.

Tovább...

Varga István

Fekete csend

A telihold sápadt fénye
szétterül a nyári éjszakán,
gyorsan eltűnő hullócsillagok
névjegyet vésnek a sötét kupolán.

Tovább...

Rézműves Liliána

Rémhon

Álmunkban járunk sötét helyeken, hol a fákon nem süt át a Nap,
és ha feltekintünk, nem látjuk az eget, dermesztő szél hajunkba kap.

Tovább...

Nagy Gábor (nagab64)

Álom

Mint puha, kövér hópelyhek a téli tájon.
Nyíló virág, szikrázó fény tavasszal és nyáron.

Tovább...

54

Kovács Letícia Luca

Álomkép

Mikor alszol, eljő,
Mint parányi felhő,
S hallgat, ha jön a reggel,
Tudja, hogy a nap felkelt.

Tovább...

44

Csécsei János

Semmi

készen állunk - Ő már mindent teleírt

szemeim mögé csukódnak szemeid
gondolataid felett virrasztva
ébren tartalak az éjszakának

Tovább...

Haász Irén

Ólmos őszben

Ólmos ősz ködében szívem vérzik,
régi törköly mézes mérge éget.
Álmaimban szépség szomja érzik,
felhörpinteném a messzeséget

Tovább...

Berta Csaba

Benned élő lelkem

Gyönyöröd felülmúlhatatlanul ragyogja be lelkem,
Szereteteddel feküdtem, s hiányoddal keltem.

Tovább...

1416

Szőke Géza

Álomvilág

Mindenkit körülvesz egyfajta álmok birodalma!
Ez a birodalom nekünk nem vágna soha vissza.
Sőt, inkább visszavár, csak az ember el ne mulassza,
mert az rendíthetetlenül a reményt rám ragasztja.

Tovább...

22

Kántor Zsolt

A nyelv foglya az idő

A nyelv foglyul ejtette az időt.
Lepkehálóval ment utána.
Uborkás befőttes üvegbe zárta.
Mindenütt megszűnt a lárma. Idő.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ