Versek az álmokról

Pálmai Gabriella

Álom

Hajnal van. Az őszi eső kopogó
hangjára ébredek.
Miért kelt fel újra a Nap, megfosztva világomtól,
melyben veled létezek?

Tovább...

Szarka Lajos

Óriásom

Sötét síneken ballagok haza,
letérni lábam képtelen,
vén álmaim síró óriása,
gyere, fogd meg hát kezem.

Tovább...

Angyali Kovács Laura

Tétova ébredés

Verstelen bujdostam. Szarkalábak között,
csókokat keresve szívembe költözött
mélykék madárdalok poéta-illata.
Versbe hívott ismét a legszebb nyelv szava.

Tovább...

710

Sári Szabolcs

Szia

Ó: ma is csak ábrándkáim termőföldjén tárogatsz százszorszép-szirmot;
Legókockákból felhúzott tűnő képzetem citadellájában élsz,
És tudom: vársz és vágyódsz te is, a hegyek fölé felgördülő Napot
Követed távoli tekinteteddel, félmosollyal sóhajtasz, remélsz:
Hogy egyszer kulcsra nem zárt kilincsre lelsz a negyedik fal szíve alatt.

Tovább...

83

Kurta Áron

Vágyakozás, ábránd

Nem jő nekem a kéj se az éj
Nem feküdhetek le még
Kellesz nekem te csillagos szép
A nappal nem lehet a miénk

Tovább...

23

Makovics János

Múló évek

Lassan elfogy ez az év is,
mint telihold, fogyatkozik,
s mi maradt, a hiány, hogy
ismét annyi mindent nem
éltem át, pedig akarva akartam,
de mindig közbejött a sors,
váratlan vendég, nem három...

Tovább...

34

Laczi Tímea

Miért nem?

Egyszer talán abbamarad minden hang,
Egyszer elillan minden harag,
Amit érzel, amit érzek.

Tovább...

Aurelia Surrealis

Ujjaim végében lüktet a tél

Tegnap még gondtalan nyár volt,
jókedvem néha a csillagokig felért,
mára ősz lett, és a csend kontúrjait
szélfútta arcomra rajzolja az éj.
délben még éreztem a nap melegét,
de az októberi éjszaka hűvösében
már az ujjaim végében lüktet a tél.

Tovább...

2631

Kővári Gábor

Szeretek egy hazát

Szeretek egy hazát,
hol születik gyermek, gyökeret ver a láb,
családi együttlét az igaz létforma,
a sors minden perce ünnep, krémes torta,
apa-anya, cipó, de néha friss kalács.

Tovább...

1414

Timkó Antal

Mondd, ki vagy?

Mondd, ki vagy, hogy álmomban itt jártál,
Sápadt ajkaimnak egy pohár vizet adtál,
Mondd ki vagy, hogy puha zsebkendőddel
Száraz könnyeimet arcomról letörölted.

Tovább...

23

Koszár Róbert

Másik világ

A Duna partján sétálva beleláttam egy másik világba.
A túlparton köd gomolygott,
és hol fáknak kellett volna állni,
ott házak körvonalazódtak ki,
tornyok és ismeretlen isteneknek
ismeretlen templomok.

Tovább...

Schwarcz Ádám

Titokzatos Idegen

Titokzatos idegen, ki vagy te,
mondd, kaparsz a szívembe...
Állj meg, ne tovább,
Csak lökj félre, ne csináld.

Tovább...

Lukács Levente

Az eszmélés határán

amint egy megkopott
dicsfényű vert sereg
kullog hazafele
magam is széthulltam
de unom a nyomott
mélabús verseket
játszani kellene
önfeledt c-dúrban...

Tovább...

6979

Lukács Ildikó

Álmodom

Álmodom este rólad,
Ó, te fényes csillag.

Tovább...

Kalász Jakab

Kívül vagyok

Ahhoz, hogy eltűnhessek,
úgy kéne léteznem, hogy lássatok.
Akaratlanul.

Tovább...