Anyák napi versek
Megyek a kapu felé lassan,
látom a csengő fogóját.
Én megfognám nyomban,
de rég nem látom nyomát.
valaki, aki megbocsát,
egy személy, ki megcsodált,
valahányszor meglepett,
s boldoggá tette szívemet.
Még mindig várok, mert türelemre tanítottál.
Minden percben a sorsom cipelem,
És akármeddig vihetem.
Sodródó tengeren vagy nyugodt vizeken,
Az órák terheit boldogan viselem.
Bárcsak el tudnám mondani,
amit szavakkal nem lehet,
bárcsak le tudnám írni,
de a betűk sem segítenek.
Örömteli napok, s évek
tovaszálltak, felém se néznek.
Láttam csodát, hullócsillagot,
Főnix erejéből újuló holnapot!
Édesanyám, mit adjak neked e jeles napon?
Pénzért nem vehetek, tőled annál többet kapok,
És nem is találhattam volna semmi oly szépet,
Melyben meglátnám a Te személyiséged!
Anyám voltál mostanáig,
Anyám leszel mindhalálig.
Leszidtál ha rossz voltam,
Megdicsértél ha jó jegyet kaptam.
Édesanyám, fogadd el e szál virágot,
Melyben benne van szívem, lelkem, jókívánságom.
Anyák napi köszöntésem
Szívembe írta régen
A ragaszkodó szeretet...
Nincs más, mert nem lehet
Mely édesebb ennél:
Az édesanya szeretnél!
Kertjében az orgonája lila meg fehér,
rám nézve a mosolya mindennél többet ér.
Nyári sziluettként virradt a reggel,
az Ég harmattól bágyadtan csillogott,
amíg a Nap felragyogni pillogott.
Szemvilágom is ébredésre rebbent
A távolból nyújtom feléd
Szeretetem cseppnyi jelét.
Csokrom szavakból szedtem én,
A betűk varázs-mezején.
Hogyan is köszönhetem meg
Neked, drága Édesanyám
mindazt a szépet és jót,
amit nekem adtál,
ölelést, nevelést, féltést,
s mindazt,
mire megtanítottál.