Ballagási versek
Szép nap virradt
S a madarak csiripeltek
Felkaptam táskámat
S iskolába mentem
Azt gondoltam - hurrá vége!
A nyolc osztály befejezve.
Ha egy kicsit visszanézek,
Hiányoznak a múlt évek.
Búcsú az osztálytól,
búcsú négy évtől,
búcsú a tanártól,
a padtól és széktől.
Minden apró könnycseppben
Magam látom öltönyben.
Ballagok a fény felé,
Szalagom néz kétfelé.
ez az ünnep is csendre intett
katedráról magasodott fölém
arccal a táblának mondta fel beszédét
krétapor-felhőt nyelt a szivacs
a májusi napsugár pontosan nyolcra érkezett
s a száz éves épület ablakai alatt
mint bő szoknyás cselédlányok hallgatóztak
a bokrok hátha ez a szabadnap...
Mozgólépcső táncát járod,
Nem nézi a kívánságod,
Monoton törtet előre,
Így kapsz majd új erőre!
Nekünk szólott ez utolsó csengő?
Megáll az ész, és elmereng...
Soha nem volt még ily megható a hangja,
Mely agyunkba vésődik, mit szívünk nem felejt.
Májusban ballagni, a legszebb hónapban,
Itt az érettségi, sok diák izgalomban.
Elrohantak az évek, felnőtté váltunk,
Tanárainknak minden jót kívánunk.
Ő a világ legjobb osztályfőnöke,
rengeteg szeretetet és
segítséget kaptunk tőle.
GAUDEAMUS (Elballagott osztályaim emlékére)
Az arcodon
ha könnyed ég,
töröld le azt,
s tovább, tovább,
csak könnyedén!
Lassan levetitek ifjúságotok kabátját,
S betöltitek életetek ezen szakaszát.
Mostantól komolyabb lépések sora vár,
Mostantól az élet kapuja nyitva áll.
Sétáljunk végig
A nagy iskolán,
Emlékünk égig
Táncol már, korán
Tarisznyámat felveszem, útra kelek,
Magammal viszem az emlékeket,
A közösen átélt élményeket,
a könnyeket, a nevetéseket,
a csókokat, az öleléseket,
a hajnalig tartó beszélgetéseket.