Versek a bizalomról

Müller Márta

Ave Maria

Ave, köszöntlek,
Oly rég vártam már terád...

Tovább...

Horváth Noémi

Jöttél...

Jöttél, mint őszi szellő,
lágyan simogatva
kipilledt arcomat.

Tovább...

Sapa Brown

KAPCSOLAT-ok

Te gondolsz és látsz,
Én írok és érzek is.
Közöd van hozzám.

Tovább...

2121

Jószay Magdolna

Fontossági sorrend

Idillikus kép most ez
a végtelen bizalom,
szeretni és szeretve lenni,
kendőzetlen nyugalom...

Tovább...

Németh László

Kétely

Elbotlott székek között
Hintázott a térded,
Felismert gondjaidban
Lábaikkal kérted

Tovább...

Bánlakyné Moravetz Edit

Hiányoznak a fiatalok

Lehetséges, hogy csak én érzem ily nagyon,
Hiányoznak innen most a fiatalok.
Itt-ott fel-felbukkan egy-két vers nyomokban;
Nem is oly rég pedig milyen sokan voltak.

Tovább...

72147

Ézsiás Zsófia

Ne változz, csak változtass

Csak egyet kérek: változtass.
Ne változz meg, ne legyél más jellem,
mert benned jó emberre leltem,
csak itt az ideje, hogy egy-két szálat megmozgass.

Tovább...

Radványi Tibor

Áldozathozatal

Hálám zenitjén sejtett csoda vagy, minden bók feletti!
Világot megvető, dúlt lelkembe sugalltad a békét.

Tovább...

Sisi

Várom

Várom már az üzenetet,
megtörheted a csendet,
várom, elmondhatod bánatod...

Tovább...

Kutyasimogató

Felis silvestris

Reggel még a saját árnyékomat kerestem.
Azóta igénylem a sokkhatást.
Összevesztek bennem a molekulák,
akár egy lázas robbanás:
melegem van, de hideg a testem,
mint a bolt előtt kiállított ruhák,
amikbe belebújhatna a vegytiszta tett -
egy szándéktalan, titkos bók...

Tovább...

198

Tóth Attila István

Buzogány

kapaszkodom beléd, mint fuldokló a szalmaszálba,
mint turista szakadt zsákja a kiálló, száradó ágba,
mint anyjáért síró csecsemő tátogó, éhes szája,
mi a friss meleg keblet epekedve, mohón kívánja,
nem húzza még fejét a gyötrelem súlyos igája,
mi tudatát acélos, halálosan ölelő lakat alá zárja,
s nem nyeli el testét a sors posványos ingoványa,
minden nap újabb remény melengető sugara várja...

Tovább...

Fejes Katica

A Rémalak

Képzelt fa mellett nőttem én
lelkemnek sötét erdején.
Sok bokor közt bujkáltam,
minden ösvényt bejártam.

Tovább...

Weil-Jákob Márta

Dorombolva halkan

Szeretem, ha bársonyos
hangod fülembe dorombol.
Cirógatja lelkem, elbújik,
bennem továbbdalol.
Mindig szól a dallam
dorombolva, halkan,
bennem... valahol.

Tovább...

Bné Tóth Irén

Hidd el

Hidd el, érdemes élni,
bárhogy is megvisel a sors.
Hidd el, sok mindent
el lehet feledni, akarni kell.

Tovább...

Lizomka

Hangtalanul gondolsz

Azt gondolod,
ha kilépsz azon az ajtón,
megváltozik talán körülötted minden,
hátad mögött a láthatatlanság,
nem érhetnek sarkadban majd téged.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ