Versek a bizalomról

Tóth Tiborné

A barátság margójára

Előtted hangosan gondolkodhatok?
Hisz azt mondod, hogy a barátod vagyok.

Tovább...

Kerekes József

Hirdet-(r)és

Foltozott szívem egy cilinderbe ejtettem tegnap.
Eltűnt.

Tovább...

Cs. Juhász Anita

Mindig mögöttem

Bársonypuha szőtten, mint a mező
megannyi virága játszik a szélben.
Állsz mögöttem a reggeli ködben.
Harmatcseppnyi eltűnő időben,
még egy pillanatnyi, apró ölelésben.

Tovább...

Váradi W Norbert

Kósza gondolat

Magamba roskadt,
kósza gondolat,
miért van úgy,
hogy néha elragad?

Tovább...

3446

Suhajda József

Szívzűr

Néha talán fájni kell a szívnek,
Hogy tudja, szeret-e még igazán,
Vajon erősek-e a bilincsek,
Nem lógnak-e kezén, csak úgy lazán.

Tovább...

4750

Timár Judith

Ötven-év távlatában

Ember, nézd a hegyormán
az alkony vétkezik,
vagy hajnali föld gyomrán
a harmat vérezik,
mikor lelked nyugalma
dühöng félelemtől,
elveszve önuralma,
már-már véglegestől?

Tovább...

911

Antalovics Máté

Előre s át

Bármi jöjjön, én nem adom fel,
mert törtetni, menni kell!

Tovább...

Pribék Petra

Van-e valaki?

Nehéz szívemet van-e, ki feloldja súlya alól,
Ki felemel, ha fejem gondjaitól meghajol.
Megkötözött lelkem van-e, ki szabaddá teszi,
Ki bánatomat, bajomat eltörli vagy átveszi.

Tovább...

Cserszeghi Beáta

Macskaságok

Doromboló, dörömbölő,
Dörgölőző gombolyag.
Imádom, hogy pihe-puha
Kismacsekom itt kushad.

Tovább...

Kui János

Fény

Éjfény figyel a lombokra,
rövid néki az éjszaka,
sokáig szeretne élni,
sötétben világítani.

Tovább...

Ripli Dávid

Mikor majd férfivá érsz...

Volt olyan, hogy volt.
Lesz, hogy nem lesz!
Okolhatjuk az új kort!
Ám mindnyájunkat körbevesz.

Tovább...

Kiss Tamás 1991

Áldással ketten...

Egy betegség az élet,
melyből, ha kitörnél, elüt a méla,
de nem adhatod fel, csak
előrefelé mehetsz, vagy
maradsz a múltban,
magaddal búban, ketten.

Tovább...

Schrenk Éva

Egy út van: a megbocsátás

Elcsattant egy pofon.
Benned kerékbe tört a vágy.
Megbocsáthatatlanságba merevedtél.
Óriáskígyóként szorított a halál.

Tovább...

Ményer Krisztina

A zivatar után

Mikor majd a hegyek omlanak össze,
Többé már nem kérdem tőled,
Hogy jössz-e?
Többé már nem süvít bennem a vihar,
Csak maréknyi eső volt,
Otromba
Zivatar.

Tovább...

Lukács Mária

Pontosan

Kár lenne minden szót kifecsegni...
Belső hallásom szikrája pattan,
mint egy gumilabda, dobjuk fel a holdra;
kicsit ott marad - ezüstben ereszkednek
alá kihűlt kémények bársonyszemei,
pöfékelnek még, ha jó huzat van.

Tovább...

4657
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ