Versek a búcsúzásról

Duka Éva

A papíron tévelygő toll

Megállt a papíron kezemben a toll,
Szavakat keresve kószált csak némán,
Ahogy gondolataim tévelyegtek,
Mint borús tengeren megrekedt hajó...

Tovább...

Hurt Judit

Téli éjszaka

A téli ég alatt
hófehér havas világ,
hócsillagok hullanak
reménytelen éjszakán.

Tovább...

Lukacs Ervin Gyorgy

Magasra vágyva

Szeretném az Élet magas hegyét megmászni,
Onnan örömmel a Világnak köszönni...

Tovább...

1019

Buzgo Agi

Ha elmúlik Karácsony...

Hulló tűlevelek illatát
hallgatja a csend
valaki elment
vagy tán itt sem volt
kifröccsent tintafolt
az élet...

Tovább...

97

Horváth Izabella

Ha elmész

Ha az árnyékodban élhetnék,
És még egy évet érhetnék,
Én veled mennék bárhová.
Menj el! Hagyj itt az emlékeddel,
Mert már nemcsak azt siratom, aki voltál,
Hanem azt is, aki vagy, mert elmész,
És nekem már csak az emlék marad.

Tovább...

Kovács Jámin Mercédesz

Fájó üzenet

Mellkasom összeszorul,
Levegőt csak nehezen veszek,
Ha szobámba belépek, érzem jelenlétedet.
Tudom, nem vagy már, mégis neked írom ezt...
Szívemből jövő, fájó üzenet.

Tovább...

Molnár Mónika Moncsi

Ha elmegyek

Ha időm lejár, mindent itt hagyok.
Elindulok messze végtelenbe.
Szemem fénye fagyosra dermed,
Lelkem elszáll utolsó lehelettel.

Tovább...

47

Rostás István

1001 Múzsámból

Lehelet-csókodat

Érintsd meg remegő ajkam még egyszer,
talán utoljára!

Tovább...

Czigány Viktória

Összetört barátság

Hazug szemedbe nézek,
Mely megbabonáz,
Alig bírom nézni,
Hogy önelégült arcot vágsz...

Tovább...

Dobrosi Andrea

Színekbe látlak

Hiányod a hajamba tűzöm,
tincseimbe bújtatlak
- viszlek -
s mint a Mindenség sejtje,
a szívemig kísérsz.

Tovább...

1418

Királylány

Úton a fény felé

A test még a Földön vár,
a lélek már messze száll!
Angyalok jöttek érte,
hogy elvigyék a szépbe!

Tovább...

1926

Bánlakyné Moravetz Edit

Az utolsó játék

Kora reggel volt, csendben aludt a város.
Ketten indultak el, mint oly sok éve már.
Nem kellett nyakörv, együtt lépett a páros.
Megszokták; ember s kutya mindig erre járt.

Tovább...

Burány István

Anikónak

Összesodort egyszer minket
Az idő kósza szele,
S mint márványtáblába, szíveinkbe
Egymás nevét marta bele.

Tovább...

43

Thuróczy Gyula

Búcsú

Mikor az ember feladja,
És nem kapar tovább.
Múlik az élet, már nem tagadja.
Kezét imára utoljára kulcsolja,
Elfogadja sorsát.

Tovább...

3469

Dobos Daniella

Ne menekülj

Szerelmem széthullott lángjával lobban,
menekülj, merre majd szeretnek jobban,
árnyként a viharban közelebb toppan,
mint száz szív egyszerre, akkorát dobban.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ