Családdal kapcsolatos versek
Elindult a vándor
új hazát keresni,
új asszonykával
új életet kezdeni!
Felgyúlt egy gyönyörű csillag az égen,
mikor megtudtam, hogy velem vagy éppen.
Kérlek, anya végy karodba, s
mosolyod altasson engem el,
kérlek, anya végy karodba, s
mosolyodra mosolyom felel.
Tudja meg a világ apraja, meg nagyja
Férjhez megy Székelyék legkisebb leánya,
Szombat délután ötkor - ha Isten is úgy akarja -
A sukórói templomban az igent kimondja.
Édesanyám, te, ki mindig gondoztál
Vigyáztál rám, mindentől megóvtál
Látod a szememben, mikor van rossz kedvem.
A kezem mindig benne lesz a kezedben.
Repülnék a karjaidba,
egész fel a csillagokba,
de Te engem nem szeretsz már,
maradok a Földön inkább!
Szeressétek egymást,
ameddig csak lehet.
Soha ne múljon el,
ez a nagy szeretet.
Mi szeretünk titeket,
ameddig csak lehet!
Lelhetetlen vagyok,
lehetetlen ember.
Tiszteletlenséggel,
embertelenséggel.
Mily megható, mikor
Valaki apává válik,
Mert ő a családfenntartó,
Fia vagy lánya születése
Hatására arcán boldogság
Sugárzik.
Négy fal között kihalt a mosoly szikrája.
Négy fal között született a szeretet aknája.
Négy fal között veszett el a család maga.
Négy fal lett a család önmaga.
inas, sovány, szikár termete előttem,
csak néha, ritkán szólt, de mindig mosolygott,
erős volt, mindent kibírt, a félelem
nála ismeretlen, nekem erőt adott,
mint kisgyerek hittem, hogy ő ébreszti
a napot, felhőt űz, tavaszt teremt, nyarat...
Rózsaszirom, édes harmat,
Száz felhő, meg csillogó pirkadat,
Imádom lelked, segítőkész cselekedeteid,
Mámoros boldogság zengje be lelked,
Fogadd el köszönő versem,
Ezernyi felhőt ringató lelkem,
Nézz az égre, én is ezt teszem,
Figyel az eget, olvasd el... lásd jövőmet!
Az éjszaka álmomban angyalok közt jártam.
Mosolygós arcával az édesapám láttam.
Kitárta karjait, úgy ölelt magához.
Hideg ölelése a szívemig hatolt.
Szidalmak százait kapom,
pedig én mindig jó vagyok,
szívem meghasad, nagyon,
szemem, mint kacsaúsztató,
így hat rám a szó.