Versek a csalódásról

Bondár Sándor

Árulás

Ez a szó, Árulás, könnyű sóhaj csupán
Mégis végigsöpör lelkem tavaszán
Először, régen, gyermekként hallottam
S mi fán terem, azzal nem foglalkoztam

Tovább...

22

Kecskés Vivien

Kihunyt tüzek füstje

Kihunyt tüzek füstje lassan száll az égen,
Képzeletben kirajzolódik minden oly szépen.
Tervek, vágyak, szívünknek szavai,
De nem maradt más hátra, csak ezeknek hamvai.

Tovább...

Rozsnyói Ferenc

Jégbe vésett szív

Aranykalitkában élek szolgaságban
Ámor-falatokkal magam felhizlalom.
Szerelmednek vagyok édes cukorkája,
mint jégbe vésett szív a perzselő napon.

Tovább...

Veit Judit

Elárulod?

Elárulod, hogy merre jártál?
Elárulod, hogy merre mész?
Elárulod, mért éppen most?
Elárulod, mért engem kérsz?

Tovább...

Vizin Krisztián

A "Régen elzengtek Sappho napjai" margójára

A líra már haldoklik. Ágynak esett.
Fáradt, hangja nem szól, ha igen, rekedt.
Beteg lett, mert elfogyott a közönség,
A líra volt, vele ezt nem közölték.

Tovább...

Robert Ohler

Ember-is-ég

Sok volt a múlt, jött tél,
Amióta szüntelen vártalak.

Tovább...

Németh Anikó (Ködmadár)

Nesze

Tagba szakadt mondatok
küzdenek ócska létükért
aztán só-hajókba törve
lebegnek e század
poshadt vizén...

Tovább...

Lilly-Rose Pavot

Csőrcsattanások

És csak ott ülsz cigarettával a jobb,
sörrel a bal kézben, hallgatod a madarak
silány kis énekét. Mintha gúnyolódva
azt üzennék, nem lesz ez sem szebb, sem jobb.

Tovább...

Neubauer József

Tudat poklában

Tudat poklába szédült mivoltomban,
seregnyi álmot magam mögött hagyva
tűnik el a jövő látomásom,
fellengzős képzelet száll tova.

Tovább...

3945

Tóth Timi

Melankólia 2.

Búskomorság redői
ülnek
arcom
talaján.

Tovább...

Tóthné Földesi Ilona

Kő voltam

Csak kő voltam,
kiben megbotlottál.
Homokóra,
melyben pereg
a vágy, homok helyett.

Tovább...

Borbély Csaba

Tanácstalan

Az élet hoz még meglepetéseket
Mikor nem látok sötétben fényeket
Tanácstalan keresem a kék eget
Miközben fejemen egy gondolat lépeget
Ez a gondolat sav, mely marja a lépemet
Közben ő jelenti nekem a létemet
Egyre sodor, feltépve fékeket
Rózsaszín köddel takar lényeget...

Tovább...

Czégány Szandra

Megtettük volna

Mert nem azok vagyunk, amiket megtettünk végül,
Hanem azok, amiket megtettünk volna.
A bűntudat, ami megfésül, ahogy megvénül.
Bújunk gondolatokba.

Tovább...

Simonka Zsuzsanna

Másként...

Ha még egyszer kezdhetném, újjászületnék,
Ha még egyszer megélném, másként tehetném,
Szabad lelkem többé láncra nem vernék,
Magzati létem ujjongva megélném,
Áldást mondanék minden óráért,
Imádságot minden éjszakáért,
Féltve őrizném minden titkomat,
Tőlem el nem vennék saját sorsomat...

Tovább...

2740

F. Zoltán László

Vihar után

Szép esős a reggelünk,
ilyenkor mindent elmos...

Tovább...

34