Versek az emlékezésről

Tóth Péter Zoltán

E szűz Titánia

mint ködösen omló türkiz jégfal
egy maréknyi fagyott kihűlés
s félőn felkínált üresség
vonaglón szenvedő kéjdal
ó látod-e még azt mit én
a rózsák szára hallgatag...

Tovább...

Fövényi Sándor

Valami van a világgal

Valami van a világgal,
a fákkal, a bokrokkal, a virággal.
Mind-mind mintha félne,
mintha készülnének
egy hosszú, végtelen télre.

Tovább...

Uzelman János

Az öreg csárda

Mátra alján, patak partján,
négy földút találkozásánál
hajdanában állt egy csárda,
csárda előtt magas nyárfa.

Tovább...

László B. Irén

Hejce

Nyugalom, béke, halotti csend.
Itt negyvenhárom lélek kereng.
Együtt mentek segíteni,
együtt indultak szeretni,
együtt kellett nekik sírba szállni!

Tovább...

Várady Réka

Várom hogy újra

Olcsó lett a világ,
elfogyott a virág.
Elfogyott az élet,
nincsenek már tüzes népek.

Tovább...

Illyés Róbert

Égre nézve

Történelem fekete vásznán
lebeg halvány emlékem róla,
fenn az égen, gondolva,
hogy én csak a pillanatban fekszem,
forgatva egy füzetet bal tenyeremben.

Tovább...

22

Gocz Izabella

Sírhalom

Harmatos fű simogatta lábam,
Egymagamban álltam ott, csak álltam.
Elgondolkodva csak előre néztem,
Gondolataimból kitekintettem.

Tovább...

1219

Átyim Lászlóné

Rost Ilona emlékére

Még emlékszem az arcára,
Mosolygós volt mindig.
Egy szőke tincs a barna hajában,
Rég volt már, 30 éve az iskolában.

Tovább...

2020

Szurmai Ferenc

Pillanatkép

Van egy hely
Ahol jártam már valamikor,
Sétáltam már ott valakivel.

Tovább...

22

Barta Laci

Azt reméltem

Azt reméltem, felvidít a hajnal,
de beborult és
szemerkélt kicsit.

Tovább...

44

Kovács László (kovycs59)

Völgy, szerelem, rom...

A völgy előttem némán hallgatott,
avaron halkan neszezett léptem,
hallgatott az erdő, néma a rom,
csendesen a régi padra ültem.

Tovább...

Mercs Máté Péter

In memoriam

Lassan elönti a víz,
És elszivárog a kőre.
Meglepődött ezen,
Pedig tudta előre.

Tovább...

46

Bencsik Detty

Indulatból

Nem tudok írni, nem jönnek a szavak,
Minden érzés szép lassan elapad,
És már nincs fájdalom, már nincsen semmi,
Terhes nekem tovább ezen az úton menni,
Mert nincs rajta boldogság és nincsen rajta élet,
Bárhogy próbálkozok, mindig csak tüskébe lépek,
És nem segít már senki, pedig érzik azt, hogy félek,
De már nem érek annyit, csak távolról néznek.

Tovább...

24

Fodor Viktor

Miért hal meg az ember

Ha itt van az ősz
miért hull a levél
ha idegen ő akkor
a szél miért súgja nevét

Tovább...

Bors Cintia Bernadett

Fáj...

Mért engedted mégis el a kezem???
Mért fogtad meg, ha már nem is vagy itt mellettem???

Tovább...