|  | |
|
Idő és szerelem Hetekre hónapok, hónapokra évek,
nélküled életem kegyetlen ítélet
elmondanám ha tehetném, míg Mindig Szeretlek
De szavaim nem hallod csak kegyetlenül vetsz meg
|
| | Mátyás Dávid |
|
| |
|
|
|
A sötétség hava Dermedt az éjszaka
Félelemtől reszket a láng
Ez a sötétség hava
A hideget bő kézzel ontja ránk
|
| | Németh Zoltán Church |
|
| |
|
Iskolám Hogy a teremben síri csönd,
Azt koránt sem mondanám,
De a tanár áll és néz rám,
Mit vár tőlem magam se tudom,
Egyszer rájövök és tudni fogom.
|
| | Pipicz Andi |
|
| |
|
Üvegdémon A beste bánta,
De tűrte azt, hogy
A szikralépte
Szökellve fénybe
Ölelje a testét
|
| | Horváth Csaba |
|
| |
|
Kétségbeesés... Egy vita, és hirtelen minden szétesett...
Újraépíteném,
de félek ugyanolyanra már nem lehet...
|
| | Bali Boglárka |
|
| |
|
Egy távozó angyalhoz Magány cseng a fülembe szótlanul,
Ahogy a képet nézem, mi lassan elsárgul.
Nyár volt, olyan szép nyár...
Nehéz elhinnem, hogy végig hazudtál.
|
| | Kicsi Emmie |
|
| |
|
Félelem 2. Álmomból ébredtem
sírásodra keltem
s hangod után mentem
mi hívott a távolból...
|
| | Mezei Marianna |
|
| |
|
Búcsú Holdfényes és hideg hajnal volt
De én még remélve nevettem rád
Aztán minden remény elment, holt
Emlékroham, még csókolnám a szád
De nem vagy itt elkéstem a válasszal
Elmentél, elszállt veled száz angyal
Mit szívemben szült a lángoló szerelem
Míg véget nem ért minden, egy rideg éjjelen...
|
| | Koncsor Milán |
|
| |
|
Félelem Hát miért félem az ismeretlent, az embert kit szeretnem kéne?
amit ismerek azt még jobban félem, már már rettegem.
napfelkelte, madárcsicsergés, átkozott szépség.
ezernyi dallam, hang, mind szívem melengetné, hagynám
|
| | Antal István Zsolt (Hórusz) |
|
| |
|
Sikítva suttogó Lehet sikítva suttogva
de csak őszintén dalolva
de hangtalan is hallható
ha igaz a szó...
|
| | Kapocsi Annamária |
|
| |
|
Hívó szó Arcomba sikít egy néma arc!
Éget egy vak tekintet!
|
| | Batiz Imre |
|
| |
|
Hogyan? Hogyan is gondolod - nélküled éljek?
reménytelenül reménykedve reméljek?
Hogy is tehetném - nélküled éljek?
izzó parázsban egyedül égjek?!
|
| | László Klára |
|
| |
|
Miért félsz? Legyél önző, tiporj sárba
én akkor is felállok
és tovább mosolygok!
|
| | Moldován Márk |
|
| |
|
Édes jövő Semmit sem értek,
Még csak nem is félek!
Sodorjon az ár?!
Van, kibe kapaszkodjak már?!
|
| | Patonai Nikolett |
|
| |
|
Csak azt érezed… Sorsunk aljasul leplezett valója,
az életünk mozgató rugója.
|
| | Kovács Krisztina Eszter |
|
| |
Szerző
Szeretet
