Versek a fájdalomról

Kiss Norbert Small

...zagyva sorok...álmatlanság

Látni, mit
emberi szem
nem láthat!
Hallani, mit
emberi fül
nem hallhat!

Tovább...

00

Piller Angelika

Miért kell?

Miért kell ezt csinálni?
Megsértődve félreállni?
Miért kell homokba dugni a fejet?
Miért van sértődés megbeszélés helyett?

Tovább...

Kelemen Adrienn

Szeretem őt

Szeretem őt, nincs más választás,
nem mondhatom el, így nem lesz folytatás.
Leírnám egy levélben, hogy mit is érzek,
titkot nem őrző a levél, és titkom nagyon féltem.

Tovább...

Nyka

Tudd!

Nem tudom, hol kezdjem...
elragadtad szavam.
Nem tudom, miért mondjam...
gondolatom hasztalan.

Tovább...

Lambrozett

Szólhatnál

A mellkasomból egy kismadár készül
felszállni, de csak verdes, egyre verdes
a szárnyaival... szánalmas toll-vesztes.
Fagyzoknis lába toporgásba szédül.

Tovább...

48

Vönöczki Ferencné

Nárcisz fája

Szerelmes fájdalommal
ölelem önmagam.

Tovább...

László B. Irén

Hejce

Nyugalom, béke, halotti csend.
Itt negyvenhárom lélek kereng.
Együtt mentek segíteni,
együtt indultak szeretni,
együtt kellett nekik sírba szállni!

Tovább...

Korpos Albert

Hóviharban

Reánk küldte Észak dühös fergetegét,
Hóval borította be a Bírc tetejét.
Elnémult az erdő, a csend benne az úr,
Csak a szél cibálja a fákat cudarul.

Tovább...

Takács B. Ádám Gergely

Töredékek

És ragyogtak a csillagok
A hűs, nyári éjen át.
Fényük vörös lángra kapott
Látva Tüzünk parazsát:
Izzó létünk.
Összeégtünk.

Tovább...

12

Szarkáné Kun Szilvia

Gyilkos vágy

Tüskés inda közt feszül a test,
Mely rabja önnön béklyójának.
Szívét láncra verte rég
Súlyos, nehéz bánat.

Tovább...

Hirth Éva

Árnyék

Tudtam, hogy baj van,
éreztem, mert
nem láttam magam
a szemedben.

Tovább...

Kaszás Krisztián

Itt vagyok

Ágyban fekszem, de még élek!
Nemcsak járni száll belém a lélek.
Erős kezek tartanak engem,
Akik hisznek a végtelenben.

Tovább...

Káldi Zoltán

Idom(ított)

testem félreizzad az ágyneműn,
míg igazságban évődő gazságok
és ölelésben ténfergő ölések
között zihálva felörvénylek
a katatón mennyezet alól,
s mint kottán kívüli etűd,
zsengén fibrillálok a margón.

Tovább...

1513

Szentes Zsófia

Magány

Furcsa lett már a magány íze,
különösen cseng most a hang is,
mi belülről fakad,
de mégis némán hordozom, s dísze
áthatja tömör álmomat.

Tovább...

1826

Palotai János

VÖRÖS ÁRADAT

Mint kártyavárat egy fuvallat,
rombolt szét mindent az áradat.
Mindenre, ami útjában állt,
kegyetlen halál és pusztítás várt.

Tovább...

1825