Versek a félelemről

Lados Regina

Gyarlóságunk margójára

Ne kérdezd, barátném, mint töltöm időmet,
annyi bizonyos: majd` felemészt a kétség,
s ha tánc lenne, hamar elkoptatnám cipőmet.

Tovább...

Fábián József

Egyedül

Anya és apa is elment.
Valahol másutt járnak.
Reccsen egy ág a kertben.
Sarokban gyűlnek az árnyak.

Tovább...

1113

Keresztyén Karolina

Téged

Nem tetszik a szerepem, mert nem én írom soraim.
Más fogja a tollam, pocsékolja tintáim.

Tovább...

Krizsán Dániel

Félek

Minden pillanatnyi örömömben
világom szép lassan felőrlöm,
nem érzem jól magam a bőrömben,
könnyeim rejtem és letörlöm.

Tovább...

Wendler Mária

Néma sikoly

A lány botolva baktatott csomagokkal rakottan,
szitkokkal illetvén a buszt, mely őt nem vette fel.
A homályba olvadó úton mögötte koppan
a fémes-érdes döbbenet, és fagyosat lehel.

Tovább...

Hegedüs Andrea

Kérlek, ne ébressz fel

Mesés világ, mi bennem fel-feltör, karjaimban ringat féltőn.
Testem rejtekében őrizgetem lényed, és elképzelem arcod, érintésed.

Tovább...

Gocz Izabella

Mély sóhajtás

Pattog a tűz, sötétség ül a házban,
A csend uralkodik a szobában.
A kandallóból kis fény szűrődik ki,
Vöröses árnyalata a falon cikázik.

Tovább...

59

Attila Buzás

Múlt és Jelen

Nem látok az égen napot vagy csillagot,
minden lassan szürke lesz és fagyos.
Félek! Merengve élek, remegek és fázok.
Ez képez elmémben fájó szomorúságot.

Tovább...

1620

Wetzl Robert

Békítő szó

Kicsit könnyebb a lelkem,
mert egy baráttal félig kibékültem,
megbeszéltük nagyjából a dolgokat,
s így könnyebb az akarat.

Tovább...

Finta Mária Anna

micimackó

amikor
beszorul
a levegő és
nyom és feszít
és felrobbannak
a tüdőlebenyek és...

Tovább...

11

Czibrik Eszter

Újratárgyalt érzelem

Jelszavam volt: többé nem feledlek.
Becsületszavamra, tartottam melletted,
mígnem érzelmeimtől meg nem szeppenve
felmerült egy kérdés, szeretsz-e?

Tovább...

Dunai Krisztián

Félelem

Félelem az élet,
félelem a léted.

Tovább...

00

Máté Melitta

Rémálom

A félelem nagy Úr,
Belülről felemészt,
A sikítások a fejemben
Hangosabbak, el nem vész
A sötétség az utcán.

Tovább...

10

Szeles András

A kétség

Miért írtál meg engem ilyennek?
Novemberi alkony...
Korhadó avar neszét zengem kora tavasszal!
Nem az hiányzik, aki magasztal...

Tovább...

00

Andrási Dávid

Újra meg újra

Volt idő, mikor elfogult voltam, s parancsra némán feleltem.
Így van. Ellentétre némán, s magamban szenvedve nevettem.
Járt az idő, s én csak melankolikus képet láttam helyettem.
Fájt a mérték, és én csak azért is a jövőmet feledtem.

Tovább...