Filozófikus versek

Kustra Ferenc

Bölcsességről...

Választ keresel?
Megleled, ha igyekszel
Saját utadon.

Tovább...

Csikós Mia

Jokerem a pentameterem

Fárad a toll, kiírta, mit el nem mondhatott,
kifröccsent betűi kapaszkodnak a sárguló lapon.
Sorok csúsznak, szavak másznak, pokoli a kín,
egymás nélkül mit sem érnek, így térdre kényszerül a rím.

Tovább...

1830

Nagy Orsolya Eliza

Szürkén feketéll

Á, én mégsem a csillagos eget fürkészem.
Az álmok, a vágyak Isten rekettyéi.

Tovább...

Gébics

Nyári zápor

Semmiség volt,
a port sem verte el,
mondod...

Tovább...

Lény Ede

Vagyok

Vagyok.
Mert voltam,
S talán leszek.
Messzebb nem emlékezek.

Tovább...

1615

Verebi Éva

"Szóljatok szép szavak!"

"Szóljatok, szép szavak!"
Ha majd az égről csöndben lehull
az utolsó elfáradt kis csillag,
ha majd Isten tenyerén
már csak a megtért lelkeinket tartja,
amikor nem kell már az anyag,
a végtelennek adathordozója,
amikor nem lesz már...

Tovább...

2629

Hosszúfalusi Hoporty

Ez disznóság...

Sírtak a nyírfák,
füstölt a kémény,
hiába kértem,
hagyjanak békén.

Tovább...

24

Gősi Vali

"Lángot ki lehel?"

Ki dönti el - a színpaláston
feketébe, vagy narancsba
mártson-e festő éledő ihletet,
s hogy ki feszít majd műtermében
hó-tiszta vásznat, gyolcsára vágyat,
és ki kínál pőrén, keze ügyébe
lágyan simító ecsetet?

Tovább...

4750

Tóth János Gyuláné Éva

Ébredés

A sötétség fényre vágyik,
életet ad, eggyé válsz a földdel.

Tovább...

4349

Z. Farkas Erzsébet

Ösvény

Ösvény a völgy ölén,
a hegytetőre fel,
melyen az utak vándora
Sion hegyére lel.

Tovább...

Fábián József

Szűzhó

Fehér havon fekete fák.
Milyen kétszínű a világ!

Tovább...

1820

Káldi Zoltán

Eszmény

a barlangból a fénybe másztunk, de...

...lepel terül a józanság szobrára,
és bárgyú fapofák diadalittas
hörgése visszhangzik a templomban,
ami sárból és deszkából összetákolt,
penészes romhalmaz a sírhanton,
mégis, belülről arany minden.

Tovább...

1413

Lelkes Miklós

Manók (Nikolits Árpádnak)

Arra gondolok: fénnyel átszőtt árnyat
az életemben hányszor láttam én,
s hányszor mozgott belőle bűvös minta
kertek és rétek varázsszőnyegén!

Tovább...

Lukács Levente

Győzelemre ítélve

Tudom, hogy nem érted, miért vonz mindig
A puskapor szaga és a csatazaj.
Tudom, hogy lelked a viszályok sértik,
De hidd el: nem érhet semmiféle baj.

Tovább...

7280