Filozófikus versek

Pálfi Regina

Carpe diem

Persze félhetnénk, hogy elragad a hév,

Tovább...

Mészáros István (rimfarago_)

A nagy mű

A nyitójelenet előtt a Rendező
rég megírt szövegkönyvet vesz elő.
Átfutja. Nem, nincs hiba. Igen,
így akarom, ezt terveztem.

Tovább...

Rovó Gyöngyi

Fénytörés

Elfogadva: a lét törékeny és véges,
elfogadva: bármit bármikor elveszíthetünk,
tudván tudva: a világ szépséges...

Tovább...

2243

Cserháti Kamilló

Útkereső

Az idő kerekén ülve vagy állva
Benne létezünk más gondolatába.
Versenyként éljük meg mindennapjainkat,
Mégsem adhatjuk fel céljainkat.

Tovább...

Ózdi Annamária

Monoton mechanizmus

A begyűrt billentyűzet kong az asztalon,
súlyos önmaga a társa.
Végighúzom ujjam a műanyag darabon,
hol visszacseng ütőér-lakása.

Tovább...

12

Bűn Rudolf

Megérteni azt, mit nem lehet

Végtelen fagyos ruhát hord már az idő,
Eltakar minden komolyt s fedhetetlent.
Ragyog a hó, de mégsem fénnyel,
Ismeretlen hiánnyal s rejtő kénnyel.

Tovább...

Szabó Krisztián 2015

Döfészbuk

Csak azt várjuk, hogy valakinek tetszik-e, amit csinálunk...

Tovább...

01

Hosszú L.Andrásné

Az idő

Az idő hatalmas bölcs öreg,
Kamrájában sok a titkos üreg.
Titkait hét lakattal zárja,
Illetéktelen meg ne találja.

Tovább...

22

Hajdú Károly

Janus gyásza

Hangtalan a szó, s fénybe hajló - már a sötét,
Ahogy gyermek anyja nemtelen vérbő ölét
Hagyja, s magába fogadja a lét fájó örömét,
Könnyben fogant élet, ha oda visszatérhet,
Hol a remény ködfátylán a lelkek útra kélnek...
Magamra hagy - ki új út porát veri,
S fényre érve múltját majd magára veszi.

Tovább...

Németh Tamás Alfréd

Mélység

Ha egy halk gondolat bennem fennakad,
S mint éledő parázs, némán felragyog,
Érezni vágyom azt a két kezet,
Mely eme szakadékból a felszínre von.

Tovább...

616

Lupsánné Kovács Eta

Milyen is a szerelem?

Láthatatlan a szerelem,
de tudod, hogy ott van,
egész lényed könnyű pille,
szíved nagyot dobban:
tiszta, mint a csermely vize,
lágy és simogató,
vagy tomboló, mint vad folyó,
oly gyakran változó.

Tovább...

Flórián Róbert Szabolcs

Akroszt-ichon

Egy mindenkiért - a keresztút első fele

Uram, pehelykönnyű hálámat eléd helyezem,
nem terhellek tovább végzetes panaszaimmal.

Tovább...

1515

Baranyai Attila

Tükrök tükre

A tükrök tükre mélyre sohase néz,
hol sötétség ural, s monoton szívverés...

Tovább...

5788

Nagy Lajos Gábor

Örök szerelem

Néma hangod
Nekem szebben beszél,
Mint száz pacsirtadal.

Tovább...

Lelkes Miklós

Az Anyag lelke (Nikolits Árpádnak)

Ide löktek be, lét-farkasverembe,
bár fenevad nem voltam, nem vagyok,
s habzó szájjal fentről rám vicsorognak
érdek-szerepük játszó ordasok.

Tovább...

1110