Filozófikus versek

Atillka Bartha

Az Időről

Töltök egy cigit, pirosat.
A háttérben lágyan zakatol a lassú zene.
Félve tárja szét szárnyait egy gondolat,
S én hetedhét országra szállok vele.

Tovább...

69

Bolonyi Benedek

Eszméletlen, de nő

A Marson jártam,
Áztam, fáztam,
Mimózát láttam,
Farkast csodáltam.

Tovább...

11

Varga Ákos

Pillanatnyi szabadság

Épphogy csak beleszippantottam,
Tudtam, hogy ez most valami más.
E csend a szürke mindennapokban
Egy némán kitárult űr-nyílás.

Tovább...

26

Dombay Bianka Jázmin

Más világot élünk...

Más világot élünk,
S közben mégsem.
Vajon mikor lesz végünk?
Egyáltalán van ilyen?

Tovább...

1119

Káldi Zoltán

Ember II

fapados isten vagy a sárgolyón.

mégis új prófétára vágysz
a konténerkék égbolt alatt.

Tovább...

129

Nagy Emőke (Mamamaci)

Ingatag világ

...avagy csak a pisai ferde torony nem hazudik?

Falakat emelünk magunk köré,
sajnos egyre kreatívabban építkezhetünk,
gőg, büszkeség, makacsság,
de van, hogy széttört bensőnket kell védenünk!

Tovább...

1826

Oláh Patricia Fatime

Hatodik faj

Voltak, vannak, lészenek testvérek
Akárhol, mindenhol temérdek...
Hold alatt születtek, nappali remeték
Kik ők? Vannak még?

Tovább...

Boros Kornélia

Migrén

Tompa nyomásként érzed,
aztán jön az iszonyat,
forró hegesztő pálcaként
- szemen szúr - s agyadba lel utat.

Tovább...

Németh Tamás Alfréd

Benned, s kívüled...

Ami kint, az bent, ahogy lent, úgy fent vagyon.
Önmagadba nézve a kozmoszt láthatod,
A teljes rendezettség szabályos elvét,
Mely majd téged az ismétlődésektől megvéd,
És hazarepít utad végeztével...

Tovább...

Károlyfi Zsófia

Továbbadom

Írtál-e már verset valaha is,
és egyesültél-e a világmindenség dalával,
mi az árnyakból szépséget csiszol,
ki sötétet használva bánatból csillagot csihol.

Tovább...

1318

Horváth Piroska

Kucorgó

Összegömbölyödve - szűk padlórés között,
megbomlott méltóság egy zugba költözött,
reszkető valóság maradványa nélkül,
pityereg magában - dideregve kékül.

Tovább...

Tóth Péter Zoltán

A vörös főnix

Kitárta szárnyait hogy végleg fekete szénné égjen
Hogy most az idővel együtt menjen s lépjen
Hogy a hamura nézve rajtad s rajtam kívül
Sírjon mindenki ki ott a kupac körül ül...

Tovább...

Veres Brigitta

A különbség

Egy hamis barát kezében kés,
Mi egyszer hátadba majd heget vés.
Az igaz barát kezében a boldogság kulcsa,
Melyet átad neked, ha minden össze van hullva.

Tovább...

Gyuricza Bence

Őszi látkép

Nyár van még, de hív az ősz,
Jöjj, oly utált, sirató szeptember!
Augusztus idusának vége, rossz idő,
Engedj kérlek elemembe!

Tovább...

Lovász Margit

Parton

Hosszú folyó kékje az égből folyt alá,
ivódott át nesztelen a sziget lágy homokján.
Mosta fehér fodra a kövek algás oldalát,
hullámai pajkosan a fiú cipőjét nyaldosták.
Ő tétován legeltette szemét a vízen táncoló sugarakon,
úgy tetszett néki, mint az örömükben táncoló leányok.

Tovább...