Gyászversek

Bagi Áron

Ágyúszóra...

Ágyúszóra keltem ma reggel,
éreztem, most a halál vihog.

Tovább...

00

Marusa Mirtill

Antidotum

Füstölög a múlt a kezemben,
Keserű könnyek gyűlnek a szememben.
Kinevetnek... Ostobán kacagnak!!!
Gyengének hisznek, egy ócska kacatnak...

Tovább...

Tóth Alexandra (Alexandra0325)

Mama

Kicsi voltam, de éreztem, hogy
Többet nem lehetek veled,
Bántott az érzés, hogy
Elment az, aki a legjobban szeret.

Tovább...

Jóka Andrea

Halotti tor

A családi asztal megterítve,
Terítő lett rajta a szemfedél,
Én egy árván hagyott liliom,
Gyertyát gyújtok a közepén.

Tovább...

Hajdan Valéria

Ketten, emelkedetten

Nehéz felfogni, hogy lehet,
hogy egyszer csak majd nem lehet!

Tovább...

1514

Havas Éva

Tépett ingű esti csendben

Hasadások csend ruháján
- a mosoly a kedves arcán -
most is itt van, szinte látom,
idefesti tündérálom.

Tovább...

Rimai-Skoda Edina

Fáj

Hófehér fejfán a liliom elhervadt,
sáros a föld lábam alatt,
de továbbmegyek, s az eső csak egyre hull,
siratva az időt, a teret, a semmit, mit belül hagyott.

Tovább...

2551

Ifju Martin

Hiába adod fel.!

Az élet egy szeszélyes, furcsa utazás.
Egy a vaksötétbe tartó, végtelen zuhanás.

Tovább...

24

Cserna Szilveszter

Csak neked...

A halállal nézni szembe,
Egy képet tartani a kézbe,
Összeizzadni a lepedőt,
És homályosan bár,
De újra látni Őt.

Tovább...

Grósz Dávid

Dóri emlékére

Soha nem támasztanak fel a rímeim,
de megkezdem szomorú soraim.
Isten kinövesztette szárnyadat,
az emléked a földön megmaradt.

Tovább...

3346

Kiss Nóra 2001

Hiányzol

Élt egyszer egy ember, akit nagyon szerettem,
az élet kegyetlen volt velem és elveszítettem.
Ez a személy, az én drága jó nagypapám,
ki most már csak odafentről vigyáz reám.

Tovább...

Jóka Andrea

Máltán gyilkolt a tenger

Ismerem a tenger mindkét nézését,
Szeretem, ahogy partjára fekteti kedvesét,
Gyermeki kacajt visz ringató matracán,
Hagyja uralkodni a Napot az óceán.

Tovább...

Dobosi György

Gyász

Felhő is gyászol,
takarja a Napot,
fekete színe
ölti gyászszalagot.

Tovább...

5163

Tarjáni Gergely (Valdoran)

A vihar özvegye

Csendben burkolózik az alkonyati táj,
Várja, hogy a vihar özvegye húsába váj,
Ám Ő nem egy ilyen dicsekvő fajta,
Megvárja, míg majd az éj leple takarja.

Tovább...

Kozák Mari

Álmodtunk...

Ünneplő ruhám szélibe kapaszkodik
a tegnap öröme,
aranyszárnyú madarak röptén
vergődő emlék kéri számon
a tócsában halódó magányt,
miért mosdat arcot a ma,
ha a holnap mosolya
homlok ráncain a halált ringatja.

Tovább...

1328
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ