Versek a halálról

Turcsa Áron

Bukott angyal

Sötét árnyék szált előttem,
Hideg szél fújt körülöttem,
Elém libbent egy csodaszép lány,
Gonosz mosoly volt édes ajkán.

Tovább...

Hajnády K. Endre

Fehér fény

Láttam. De nem hittem,
hozzám szólt. Én leléptem.
Utánam jött. Rohant,
menekültem. Ekkor fogant
az ötlet, hogy harcolhatnék,
a fába monogramot karcolhatnék.

Tovább...

Kovács Tamás Nektarin

November 1

Hajnalban jégkabáttal hátán
Jött a suttogó november,
Havat mormol, de esőt hint.
Levélszőnyegben felém gázol.

Tovább...

Illés Anna

Szikla

Sosem látott ősök sírja mellett imádkozni próbáltam.
Megsüllyedt fejfa, cseresznyefa nő mellette.
Apámból csak a levetett cipőjét láttam ma is.

Tovább...

01

Kocsis Gergely

Bánatában a Bohóc

Színes bohócruháját felveszi,
a porondon vidám táncát lejti.
Arca komorságát festékkel kell fedni,
hogy komor, meg ne tudja senki.

Tovább...

00

Szabó Dóra Anna

Fekete-fehér

Fekete testben
Fekete lélek,
Fekete életben
Fekete képek.

Tovább...

Mészáros Lajos

Egy elhunyt társunk emlékére

Temetőben pihensz,
Elhagytak az álmok,
Itt kellett már hagynod
A sok jó barátot.

Tovább...

Sárosi Réka-Ilona

Temetésünkre

...csak nézlek szótlanul,
égő tekintetem Téged keres,
ólom felhők táncolnak fölöttem,
csak nézlek szótlanul,
szívem halk dobbanása Téged keres.

Tovább...

Schrenk Éva

A Múzsa halála

Röptető voltál,
szív-nyitogató:
hárfád húrjára
pendült meg a szó.

Tovább...

Keszei István

Ledönthetetlen áll

Csak pancsolunk a pillanatban,
szétloccsan habra-hab,
évszázadok fröccsennek szerteszét,
ő mégis megmarad.

Tovább...

53

Terdik Péter

Holló

Vlad:
Miért mosolyogsz rám, te átkozott madár?
Egyszer téged is utolér majd a halál!
Most ugyan az én mellemben van a lándzsa,
De a kegyetlen Kaszás az első hibádat várja.

Tovább...

Horváth Mária

Álomvilág

Boldognak kell lenni, szeretetben élni!
Boldogság udvarába bebocsájtást kérni.
Oda, ahol mindig nevet a napsugár.
Hol a kék ég mindig fehér ruhában jár.

Tovább...

1921

Rádai Edit

Novemberi "út"

Reggel van. Megint itt vagyok.
Lassan elindulok, mint évezredeken át vánszorgó rabszolga,
Lelkemben régvolt meleg fény, folyton halványuló emlékével.
Megint egy nap. Élek, megborzongok.

Tovább...

22

Kapocsi Zsuzsanna

Nem lesz már halott

Haldokló napot fojtogat, az éj
Kapaszkodik a földbe, de ez mit sem ér,
Véres kezeiben hangfoszlány ül,
Meg-megcsókolja, és elbúcsúzik az élettől.

Tovább...

Buday Anikó

3 Év

Emlékezem: öt éve,
Hogy már ismerlek téged,
Zsuzsanna, barátom,
Neked adom virágom.
...október végén
Elvesztettelek végleg én.

Tovább...

00