Versek a halálról

Tóth Bálint (Balinthka1)

Halotti beszéd

Kedves szomszéd
hogy vagy már gyalog se
pedig nemrég még együtt kocsikáztunk
az élet sztrádáján s most
új utakra tévedtél
ó minek törted annyit fejed
lám megfejtetted a halál titkát
az élet nagy rejtvényét...

Tovább...

Zöldi Meliton

Túlvilági zongora

Fehér-fekete billentyűkön
Áll a vér, mind vérpiros.
Remegő kezemen ujjpercem
Nem engedelmes, rég fitos.

Tovább...

Pásku Erzsébet

Félelem

Megroggyant a testem:
félek is meg nem is...

Tovább...

3953

Tiszai P Imre

Alsógalla - Railjet

1

München - Budapest, itt csak elrohan a Railjet,
egy suhanás az egész, egy hosszú pillanat,
arcokat nem látok, csak érzem az életet,
ahogy itt hagy egy törött padon, és az álmokat
magával ragadja

Tovább...

1227

Radics Bettina Tünde

Halott lelked

Mikor kiszáll belőled az élet,
Mikor már nincs mitől félned,
Gyere majd vissza, és kísérts meg mindenkit,
Aki az életed során azt mondta: "A boldogság csupán tévhit.".

Tovább...

24

Merkl Melitta

Halálvölgy

Hűs hajnal árnyékában
Játékom a halál;
Már nem is vágyom másra
Hisz úgyis, megtalál.

Tovább...

37

Telek Zoltán

Hat hónapja...

Már hat hónapja nem láttalak téged,
hat hónapja, hogy itt hagytál végleg.
Hat hónapja már, hogy nem nyílt szóra a szád,
hat hónapja, hogy nem nézhetek szemeidbe,
drága anyám...

Tovább...

69

Horváth Ilona

Istenem...

Szívem fáj!
ISTENEM,
kérlek!

Tovább...

1820

Elbert Anita

Mennyei születésnap

Elröppent az ég alatt
Harmincegy év,
Oly gyorsan, mint egy
Pillanat.
Lehúzta a redőnyt
Az idő, ez az,
Ami maradt.

Tovább...

Sapa Brown

HAJNALODIK

Álmodom, és már nem félek,
Hogy a gyertyák is mind értem égnek.
Engem dicsér a Minden, hogy éltem:
Igazul és mindig szépen.

Tovább...

5758

Rashida

függőlegesen

eltűnök a doboz alján
rám térdelnek
semmi vagyok
bőr és csontok
és végtelen kócos haj
amit nem fésülnek
nem is baj

Tovább...

1919

B. Regina

Kopp-Kopp

Kopp-kopp koppan a kopott padlón a toll,
csak egy magányos ember porba hull.

Tovább...

Schifter Attila

Kimondhatatlanul

Még két éj, aztán végleg betakart lelkével
a béke, amíg monitorok közt feküdtél.
Ahogy szerényen éltél, úgy, csendben mentél el.
Ott maradtam "egyedülebb az egyedülnél".

Tovább...

2725

Kasza Patrik

A képzelet harca

Borús idő, jön a vég,
Harcosoknak nem elég.
Pusztítanak, dúlnak-fúlnak,
Ők senkitől el nem futnak.

Tovább...

Kolev András

Merülés

Lassan merültél, szinte észrevétlen;
mi tegnap part volt, mára már meder,
amelynek alján tested vaksötétben,
mint mozdulatlan néma kő hever.

Tovább...

3568
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ