Versek a halálról

Darázs Vanda

Mikor...

Mikor porba hull jelentéktelen kis testem,
Mikor már nem ítélkeznek felettem,
Mikor a hazugságaimat nem rejtegetem,
Mikor már az is rám figyel, kit én szerettem,
Mikor az is meghallja, kit nem ismerhettem...

Tovább...

Nyiraty Gábor

Örök szerelem

Csak ülünk egymás mellett szótlanul a padon,
egy hűvös szellő simogatta őszi napon
a fákról lassan földre hullnak a levelek,
semmi sem hozza vissza az elmúlt éveket.

Tovább...

22

Béday Afrodité

Borzongás

Szél dallama
rázza a fákat,
borzongató érzés
öleli át a kísérteties tájat.

Tovább...

11

Basquiat

Emberi világ

Emberek érzik
A történelem vérzik
Ők tehetnek róla
Mégis egymást nézik

Tovább...

Gombos Patrícia

Rejtély

Félek becsukni a szemem,
Hisz talán már soha nem nyithatom ki.

Tovább...

11

Németi Anett

Idő előtt

e föld kietlen tájak teste
nagyot rándul a sűrű este
ma még Isten is így kiált:
távozz, te hiú délibáb!

Tovább...

2326

Varsás Frigyes

Nózika

Szomjasan, éhesen, vékonyka hanggal,
Reszkető testtel és rózsaszín orral,
Sorsára bízva az ártatlan pára,
Tenyérnyi cica egy kukoricásba`.

Tovább...

100102

Rideg Roland

Guillotine

Se kínom, se fejem se fáj
Sem a csenddel megtelt magány
Árnyaim sem szorongatnak már
Alattam életunt vágány terül...

Tovább...

Éles Attila

nem lakom köztetek

nem lakom köztetek
hálni jöttem ide
csillagtalan estéken
sötétség testében
mélyen hol bűn fogan
meghúzom magam

Tovább...

1011

Katyi Gábor

Lehulló falevél

Miként a fák a levelei hullnak,
Az életem napjai egyre csak múlnak.
Megszülettem, élek és meghalok,
A cél előtt majd kis időre megállok.

Tovább...

Auffenberg Árpád

Az utolsó perc

Fájdalomként kísér, úgy simogat a szél.
Rettegéssel tölt el, ahogy ragyog a fény.
Ereimben érzem, tudom, hogy véget ér.
Sűrű ködbe burkol a világ, akár a vér.
Lassabban dobog, nemsoká megáll.
Ritmusa ringató, hát ilyen a halál.

Tovább...

Budai József

A mester halála után

A franciakulcs sima,
fogatlan szájjal fekszik
a műhelyasztalon,
volt, kivénhedt, egykor
csókos szerető.

Tovább...

Jánoska Mátyás

Fehér lovam

Ügetett fehér lovam, nyerített a Semmibe,
S megrántottam az acélerős, rút zablát.
Nem hagyhattam, hogy áldott pej lovam
Bevágtasson, s hogy megügesse szívem poklát.

Tovább...

Soltész Dávid

Elhunyt szeretteimnek

Szóljon most a vers oda fel az Égbe,
Kik fentről néznek ránk, és akik a szívünkben élnek,
Minden nap gondolunk rátok, és egy ima értetek,
Mert nagyon hiányoztok, de csak gondolunk szépeket.

Tovább...