Versek a halálról

Horváth Piroska

Haláltusa...

Szemétben kólásüveg - pezseg a magány,
taposott csikken egy rúzsfolt, ottfelejtett,
dohos, kopott vakolat kórháznak falán,
egy elhagyott remény - az útra elejtett

Tovább...

1212

Lydonn McMourn

A gyászoló lélek

Mint a sáros hó, oly szürkék a napjaim,
S tűz égeti gyászoló lelkem apró darabjait.
Miért kéne élnem, szeretnem? - Fájdalmasan meghalok.
Életem elmúlása a halál nyereménye.

Tovább...

03

Barabási Barna

Nincs már

Régen minden más volt,
a madár is dalolt.
Bámultuk az eget,
megmásztunk sok hegyet.

Tovább...

Antalovics Máté

Gépember

Gépként bukni el mindentől mentesen,
s vér helyett olaj folyik az érből!
Agy helyén processzor, programrendszer,
összeomlik, s a motor többé nem ver.

Tovább...

Szőnyi Amanda

Mögöttem...

Mögöttem nyolc ember, előttem a halál,
s a folyó túlpartján vajon ki vár?
Lesz-e, ki megölel, ha fázok?
Lesz, aki megmelegít, ha bőrig ázok?

Tovább...

00

Laczházi Bálint

Hamu

Pislákol a tűz,
Mi tartja még ébren?
Hogy az élni akarás lenne, azt erősen kétlem.
Nekem már amúgy is végem.

Tovább...

Oláh Áron

Örökkön-örökké távol

Szívembe beköszönt az édes nyár,
mely meleg és forró látomás.
Padon ülve napfényes tűzben,
városlakók százezrét nézve,
hogy él s mozog ez isteni város,
ilyenkor érzem magam igazán távol.

Tovább...

22

Reidner Milán

A csendesség hangja

Csendes hangon
Rettegés tettén tétovázok,
Csendes hangon
Vérengző átok kegyén fázok.

Tovább...

412

Molnár Jolán

a reménység foka

a zsebébe tört fotón menyasszonya
mellkasán acélhüvelyből kaláris
bár még tusáját nem láthatta soha
balján ott ült mellette a halál is

Tovább...

3449

Dorkó Ferenc

Fekete vers

Fekete emberek fekete korokban átgázolnak rajtam fekete sorokban
Fekete papíron fekete sorok, fekete poharak, fekete borok
Nem látom az utat, fekete az ég, olyan a táj, mint egy fekete kép,
Nincsenek színek, nincs már fény, lehúz, visszatart a fekete örvényén...

Tovább...

56

Szilágyi Ferenc

Homo Nuclearis

Belefagysz majd egyszer az időbe,
mint rovar a holt borostyánkőbe.
Csak egy jött-ment voltál? Netán szultán?

Tovább...

1426

Stróbl Márk

Árny-világ

Sötétlő vizén megcsillan a hold,
melyet több ezer lélek átkulcsolt,
hol egy sugallat jeges szellőt korbácsolt,
s hol minden érték elnagyolt.

Tovább...

11

Vargáné Hardi Adrienn

Halálraítélt

Most, hogy holnap már úgyis vége,
Meg kellene, hogy szállja lelkemet a béke!
Most, hogy pár órán kívül másom már nincsen,
Meggyónok, hogy testemre az Úr bocsánatot hintsen.

Tovább...

89

Mysty Kata

Te csodagyerek!

Sorsodban önsorsom meglelem...
Hisz sorstalan voltál, - Te csodagyerek!
Fölélted magad - magad!
Maguk alá gyűrtek, eltapostak
viharverten mostoha évek.

Tovább...

Fritz László

Lelkek Hídja

Ásítva kelt fel a nap, némán, lábujjhegyen,
elkísérte a szél huzatos, kusza gondolata.
Levelek kacér tánca hömpölygött körbe-körbe.
Csalódott Égi zápor. Az ősz bódult varázsa eltörött,
kiábrándult harsány színek váltakoztak benne.

Tovább...