Versek a haragról

Keleti Rózsa Réka

Erezd el

Égjen a fény.
A szerelem nem múlhat el.

Tovább...

Nagy Alexandra (szandiinagy)

Búcsú

Arcomról potyognak a fekete könnyek.
Jól leszek, ígérem, de így most könnyebb.
Rossz ez a nap, s csak jobb követheti,
Mosolyomat tükröm holnap már követeli.

Tovább...

Varga Bettina

Ne bízz benne

Szókimondó és heves, megjelenése csak időleges.
Kétszínűségben jeles, módszere különleges.

Tovább...

01

Pál Tibor

Busójárás

Mocsárba menekült a földnek szülötte,
Gaz, s gúnárnyakú fák forognak körötte.
De a lalázó lomb sem takarja átkát,
Mi a szelíd szíveken féregként rág át.

Tovább...

01

Jakab Dorottya

Radír

Ha radír lennék,
kiradíroznék minden rosszat a világból.
Átmennék lopáson,
ölésen, irigységen és erőszakoláson.

Tovább...

Hegedüs Csaba 17

Ellenség

Játszom én a pókert.
Életre, halálra.
Legjobb ellenségem vagy.
Nem tagadom, hiába.

Tovább...

01

Foray Nándor

Úgy szeretné...

Úgy szeretné a szeretetet,
de mit felfog az elme, elmegy
egyenest a lélekig.

Tovább...

Rózsahegyi Dávid

Gyűlölöm az embert

Imádom a tengert,
mert rejtelmesen sötétkék,
de gyűlölöm az embert,
mert belülről mind sötétség!

Tovább...

Auffenberg Árpád

Harag

Haragom megduzzadt folyóként lép ki medréből.
Elpusztítva mindent, így veszítve szörnyű erejéből.

Tovább...

Hallai Roberta

A hazugról

Maszkod mögé rejted a csúf valóságot,
De kedves, az álarcod átmeneti csak,
A szív csupán rövid ideig marad vak,
S megmutatkozik majd a gyarlóságod.

Tovább...

Gyurász Zoltán

A Felesleges Szonett

Semmivel se vagyok több vagy jobb nálatok
Mégis csak nekem fáj, amivé váltatok
Hová veszett el minden emberségetek
Hogy már csak nekem szent, mit mondok s ígérek

Tovább...

12

Vass Gergely

Te féreg

Te féreg,
Te senki,
Te bolond,
Te szolga.

Tovább...

1021

Lupsánné Kovács Eta

Harag

Keserűség ha eláraszt,
sóhajts mélyet, hosszút,
haraggal kövezett sztráda
mindenképpen rossz út.

Tovább...

Horváth Piroska

Kárhozat...

Fukar voltál és hideg! - Az Istened
hogyan, miként is bocsájtotta meg neked?
Mosódott, szétfojt, megkopott színekből,
kócokat gyűrtél a gyermeki szívemből.

Tovább...

6782

Pál Tibor

Vihar

Fejem felett fecske fúrja már át magát
A pára-tengeren, boncolva a talányt,
Miért éli szertelen röpte románcát
Lent, sértve kalapjaink kényes zománcát?

Tovább...