|  | |
|
lebegés átvonultam
tegnapból
a mába,
mint ahogy
átvonult
rajtam...
|
| | Korsós Ervin |
|
| |
|
|
|
Az én városom... Az utolsó járat is elment már
erről is lekéstem
kopasz falfirkált ház falának
támaszkodva hallgatom
ahogy az eső kopog az arcomon
ez lesz az utolsó cigaretta aztán indulok
|
| | Black |
|
| |
|
Távolság- fájdalom Céltalan bolyongok e Földön,
Minden nappal a halálhoz közelebb,
Ezt a verset is magamnak küldöm,
Ha már nem lehetek veled.
|
| | Mihaleczki Mária |
|
| |
|
Epigramma Találkozunk majd
Holdfényes csontkertben...
|
| | Vig Tamás |
|
| |
|
Álom és valóság Otthonomban minden csupa némaság,
- Csöndes zavar -
Álmomban sok régi emlék visszajár
és felkavar.
Elmúlt idő: - régi emlék rabja;
Magányosság őrült, szürke napja...
|
| | Török Stenczer Enikő |
|
| |
|
Végállomás Elrobog az idő,
üres az állomás,
elsuhan a vonat,
sebesen, meg sem áll.
|
| | Hámori Ági |
|
| |
|
Egyedül... Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen
|
| | Lupsánné Kovács Eta |
|
| |
|
Ne űzz el! Névtelen vagy.
Ha volt is egykoron neved,
rég feledésbe veszett.
De nékem,
az szívembe vagyon írva.
|
| | Tóth Zsuzsa |
|
| |
|
A Nap, a nyár, a tél s a fagy Amikor utoljára láttalak,
Arcodon az elmúlás pihegett.
Még jó pár napig vártalak,
Majd kopogás – Ki lehet?
|
| | Jagos István Róbert |
|
| |
|
arcodon Ma végigvezette
arcodon
ujjaimat képzeletem,
de előtte,
mert szégyelltem gyengeségem
téged suttogtalak
sete mozdulataimnak...
|
| | Malna |
|
| |
|
A Hold is csak egy sajt Ismeretlen nyelven szólítottak ma a terek,
S én mélyen belélegeztem a friss utcazajt .
Egy padról nézve láttam, hogy a világ kerek
Akár a Hold-ami valójában csak egy sajt-
|
| | Pák Diána |
|
| |
|
Hiányzol Elköszönni készül a tél
Két szemed már nem kísér
Mosolygok, mintha nem fájna
Mintha szívem már nem várna.
|
| | Szilágyi Judit Lizy |
|
| |
|
Félek Félek, mint gyermek a sötétben
Félek, mert nem vagy itt velem,
karod már Ölel át...
|
| | Zsoldi Péter |
|
| |
|
Sejtés Szavak jönnének
az érzésekről
Fájdalom, hiány...
|
| | Jágity Fanni |
|
| |
|
Hiányérzet Mikor lehullnak a csillagok,
szememben már könny ragyog.
Szívem egyetlen titkos vágya,
hogy veled térjek nyugovóra.
|
| | Sallai Regina |
|
| |
Szerző
Idő
