Versek a hiányról

Gyuricza Bence

Hegy alatt egy völgy

Hegy alatt egy völgy ül éppen,
Tápászkodik lelkemben kedélyen:
Bizalmam oltárát nyújtottam,
Mégis sötét verembe jutottam...

Tovább...

Molnár Tamás Péter

Tudnál-e szeretni

Tudnál-e szeretni hajnal-könnycseppek között?
Mikor a Nap a Holddal végre megütközött?
Utolérik egymást, s nem csak kergetik,
Ütik, verik, harapják, egymást széttépik.
S tudnál-e szeretni, mikor közel a halál?
Mikor fénylő csillagként együtt hullnak alá.

Tovább...

Erzsi-Zsu

Az élet milyen szép

Mert hozzád szól minden egyes szavam,
érted szomjazik az édes ajkam,
hallgatnám mesélni a kedves szád,
nem hallhatom, ez fáj, emlékszem rád.

Tovább...

Veres Rózsa

eltűnt

valami akkor elveszett
egy szó amit a száj kimond
vagy i fölül az ékezet
talán a mondatvégi pont

Tovább...

3760

Berta Alex

A teraszon ülve

A teraszon egymagamban ülve
azt kívánom, bárcsak itt ülne.
Néznénk a ragyogó csillagokat,
s élveznénk a pillanatokat.

Tovább...

Meggyesi Éva

Ne ott keress

Ne ott keress, hol ragyog a napfény,
s csillámot vet a homokon,
ott keress engem a kihunyt sugárban,
hol nem süt a nap, én ott vagyok.

Tovább...

Kiss Boglárka

Lelkem kovácsolt vasa

Lélekromboló erő, mi gyászol bennem,
Kovácsolt vasként élt lelkemben, erősen,
Erőtől duzzadva sziporkázott mindig,
Semmi baj nem érhetett el mostanáig.

Tovább...

11

Nagy Gábor Tibor

Egy elveszett álom

Nézek magam elé, de nem tudom miért,
Akire gondolnék, azt már elvesztettem rég.
Mégis csillogó szeme, mézédes ajka
Minden estém legszebb gondolata.

Tovább...

Pádár Martin

Őszintén

Megcsillanó porszemek, homályos emlékek.
Holdfényben szálló, táncoló szentlélek.
Suhogó szellőben szundító testvérem.
Kérlek hallgasd meg azt, amit mesélek.

Tovább...

16

Marosvölgyi Gergely

Cseppnyi félelem

Szomorú az égbolt,
potyognak könnyei:
lehűtik az utcát
ezüstös csöppjei.

Tovább...

1619

Lasch Melitta

Otthon-itthon

Szürke, hideg reggelen megyek hozzád,
Mondhatnám, hogy haza, de az nem hazám.
Mégis, hajléktalannak érezvén magam,
Akármely lakhelyemre mondhatnám, hogy haza.

Tovább...

Urrné Nagy Viktória

tenger

messze vagy, a hullámok mögött,
ahová a napok átesnek valahogy,
partomon emlékek, mindegyik törött,
hiányod sós íz, szívembe szökött...

Tovább...

Csuka Sándorné

Vágyakozva várom!

Amikor eléred a kis házat, azt,
ahol egyszer elindultál,
felismered, pedig akkor még milyen pici voltál,
átmentél a kerten,
amit csak egyszer láttál.
Emlékem újra és újra
fel-feldereng.

Tovább...

13

Mészáros László Berkesz

Láncra vertem

Hiányzol!
Lehullt gyümölcsök fénytelenségén dorombol az ősz,
s míg elvonul felettem a zümmögő éjszaka,
a tegnapok földig érő árnya törik bele megkövült szívembe.

Tovább...

3435

Lupsánné Kovács Eta

szerte gurult emlékek

egy pillanatra megrebben
az ezerszínű gondolat
képzeletem téged követ
semmibe tűnő árnyalak

Tovább...

5669