Versek a hűtlenségről

Kukel Eva

Háttal a fénynek? T.P

Nem vethetlek egy lapra mással,
Mondtad akkor este,
S én elhittem.
Szívében dobogott a teste,
Csak megtestesült hazugságnak tekintem.

Tovább...

23

Fenyvesi Ferenc

Az én kedvesem

Kedvesem vártam az esőben nedvesen.
Eláztam, mielőtt az eresz alá álltam.

Tovább...

1314

Szabad Gina

Borostyánlevél

Lényem elfeledtem,
aki vagyok.
Néma fellegekben
suttognak a zajok.

Tovább...

Varga Zsigmond

Kiloos szerelme

Balga gondolat szembenézni, ily szenvedéllyel.
Fejében élő képzet, ajkának vöröses lüktetése.
Deresen oszlik könnyekbe az éj. A csata elnyel!
Penge ellenfélt hasítja, s elhallgat könyörgése.

Tovább...

Szabad Gina

Skarlátbetű

Érzem a vágyat arra, amit nem szabad,
édes lépes méz minden egyes falat.
Erényem pislákoló lámpássá válik,
s véredtől tompa füstté mállik.

Tovább...

713

R. Richárd

Félredobbant szív

Megrezdült, ködös, bizonytalan dobbanás
Nem vagy te más, csak csalfa, vak szerelmi vallomás.

Tovább...

Kis Csepp

84 óra

Duzzadt, égő szemek,
vörös orr,
kiharapdált ajkak.
Sírt.

Tovább...

Locsmándi Anita

Szerető (alkoholizmus)

Szóljon e vers hát annak a nőnek,
Ki elszerette páromat tőlem.
Szóljon e pár rím annak a hölgynek,
Ki boldog, hogy férjem szeretője.

Tovább...

Grivalszki Péter

Szilánkok

Ezerszer megálmodtam a kínt,
amit mosolyod adott és vett el is.

Tovább...

Csikós Aletta

Kétely

Pörgés, sikolyok, alkohol, lámpa.
Légüres térben miért csapkod szív?
Nevetés, csillogás, tengely, pálma.
Ölelése felszólalásra hív.

Tovább...

Bánátiné Saci

Nincs

A szívem megkínozva,
Üresen és kifosztva.
Pici ház. Zöld-zsalus ablakszárnya
Letépve (látása is fáj), törött szárnyként lifeg.

Tovább...

Vönöczki Ferencné

Béklyóban

Béklyóban a testem,
bennem kővé vált a fájdalom,
valaki elhagyott és megcsalt,
görnyedté tett a sok jajom!

Tovább...

Vajda Attila

Egy kék vers

Kitalálok neked egy ritmust,
Verset írok köré, mondjuk kéket,
Hangot hozzá a csendből veszek,
Képeket a sötétből remélek.

Tovább...

Balogh Zsolt Attila

Feledve a felejthetetlent

Ködbe veszett a múlt,
s a jövő oly furcsán világos.
Látom magam nélküled,
már nem jelented a világom.

Tovább...

Vona Erzsébet Cecilia

Álom maradsz

Ablakomnál suttog az alkonyat,
Gyermekem köszön szép álmokat.
Lámpa fénye a szobámba tapad,
Az idő most is futva, rohanva halad.

Tovább...

1413