Versek az időről

Dombrádi Gyula

Őszi vers

Rezdül a fákon
a gyönge kis ágon
a pálca-csodákon
az őszi levél
elviszi végre
a fátyolos égre
pergeti délre
az északi szél.

Tovább...

Gocz Izabella

Papírhajó

Durva, erős papírból készül,
Nem hátrál meg terhétől.
Ügyes kezek építik,
Az élet vízére felkészítik.

Tovább...

811

Judy N. G.

Életem könnye

Talán csak egy űr, mit betöltök,
talán a végzet, az örök,
talán egy múló pillanat,
talán egy emlékáradat.

Tovább...

1819

Hangyási Mihály

Mintha

Mintha csak fekete
varjak csípték volna,
cakkozták volna ki
lelkünk virágait.

Tovább...

109

Keszei István

Ledönthetetlen áll

Csak pancsolunk a pillanatban,
szétloccsan habra-hab,
évszázadok fröccsennek szerteszét,
ő mégis megmarad.

Tovább...

Halász István

2014-es osztálytalálkozónkra

A jelenben élve múltunkra emlékezünk.
Utódainkban megy tovább az életünk.
S hogy ez így legyen, ahhoz még mi is kellünk!
Ezért is nagyon fontos az, hogy mi is éljünk!

Tovább...

67

Tarnai Csaba

182,5

Hajamat kócolja a lágy őszi szél.
Középen áll az, aki szélre nem fér.

Tovább...

87

Gál Mária

Üzent az ősz

Fák alatt, egy kicsi padon
sárga levél ül szomorún,
nézegeti új ruháját,
mit a faág adott reá
búcsúzóul vagy emlékül,
szeretetből, kedvességből.

Tovább...

Lados Regina

Én alkotni akarok

Én alkotni akarok! Hatni, gyarapítni.
Átlépni e megsebzett generáción.
Nem fogok félemberként, fél lélekkel élni,
inkább átesek egy szájber-transzplantáción.

Tovább...

Rádai Edit

Novemberi "út"

Reggel van. Megint itt vagyok.
Lassan elindulok, mint évezredeken át vánszorgó rabszolga,
Lelkemben régvolt meleg fény, folyton halványuló emlékével.
Megint egy nap. Élek, megborzongok.

Tovább...

Lelkes Miklós

A Csend ült mellém...

A Csend ült mellém, eltűnődő apóka.
Az estét várta, melyben csillagnóta
hangjegyeit hullatja rá a fákra,
sötét szépre égbolt látszatvilága.

Tovább...

Csűri Bernadett

Az idő megmarad

Gyermek vagy, de felnősz lassan, s a világ zaja körbevesz,
Nyitott szemmel bámulod majd a zöld mezőt, s a kék eget.

Tovább...

Besenyődi Klára

Balaton

Kapkodok az idő után,
kicsúszik a kezem közül, elillan.
A rózsabokor emlékét őrzöm,
a szobában vaku fénye villan.

Tovább...

02

Kulcsár Zsolt

Én vagyok az idő

Én vagyok a sötétség, egy fekete
felleg az égen, én vagyok az elmúlás
kíméletlen kereke, rettegj és félj,
én törlek meg mikor már erőd elszáll,
imádhatsz is, de rajongásod semmit
sem ér, én taposlak el mikor azt hiszed...

Tovább...

00

Békevári Zsolt

Ha eljön az idő

Ne képzelj belém többet, mint ami vagyok!
Ne fájdítsd a szívedet hiába,
Mert eljön az idő, s mindent hátrahagyok,
Elnyel az ismeretlen világa!

Tovább...

1513