Versek az időről

Melinda Jo Le

Hol vagyok?

Hol vagyok?
Sem növény, sem állat, sem ember.
Oly ismeretlen minden!
Szívem érzéstelen! Sem fájdalom, sem szeretet bennem!

Tovább...

23

Magyar Magdolna

Gyermekéveim

A természetben, Nagycenken nevelkedtem,
Ez olyan volt, mintha hozzám a menny
Jött volna le.
Faluvégi kis házunk udvarábul
Az egész határt beláttuk,
Barangoltunk,
Mezőkön pitypangot fújtunk,
Pipacsok szirmait bontogattuk...

Tovább...

Pekka Varkatun

a tegnap kölcsön kér egy fohászt

jelen szövedéke
ámul a múltról
képeit hívja
a jövőnek

Tovább...

2654

Schvalm Rózsa

Idő síkján

Bíbor lángpalástját levetve
homályba rejti arcát a Nap.
Ha jő araszolva az este,
megpihen a horizont alatt.

Tovább...

Tordai Mihályné

Este

A holnap pitvarából
meggörnyedve néz tegnapom.

Tovább...

1618

Éberhardt Zoltán

Pillanatok

Dicső héroszok, megénekelt tettek, csaták helyén elfeledett sírok, nyughatatlan lelkek.
Megírt emlékek vagy eltitkolt rejtélyek, romra épült városok, tömjén lengte szentélyek.

Tovább...

Keresztyén Karolina

Tenyeren arcoltam a sorsomat

Összetört, torz tükör mutat nekem képet,
Sivár, rizikós út, melyre lábam tévedt...
Mögöttem a járt már egészen felégett,
S elillant a köd, mely a valóságtól védett.

Tovább...

33

Ember Erika

Könnytelen a mosoly...

Könnytelen a mosoly és néma.
Már a végtelenbe repülök,
éjbe fordulva rózsa létem
szirmait hullajtja, szédülök.

Tovább...

2833

Zelenka Brigitta

Élet-jel

Isten neked egy jelt adott,
arcodra hullt a szent csoda,
véredben őssámán-dobot
dübörgött ősök árama.

Tovább...

3146

Cserna Szilveszter

Emlékszel?

Emlékszel még a parkra,
Arra a kopott piros padra?
Ott ültünk mi ketten,
Két ember, két lélek, szinte egyben.

Tovább...

Tóth Edit

Naphoz

Nap!
Ó, Te hatalmas!
Hát létezik-e a perc,
Hogy örökre lecsukd
Lángszemedet?

Tovább...

Terdik Péter

Mesél a vén

Az idő telik, s én boldog vagyok,
Rám mosolyogtak az Angyalok.
Pedig a hideg már döngeti falaim,
Elüldözi felőlem az Angyalaim.

Tovább...

Lovász Csaba

Ne keresd, megkeres

Hiány...
Megleled-e a többet?
Ha magad arcon köpted,
ha csak csend vesz körül,
ha melletted senki sem örül,
ha a magány őröl,
ha kezded mindig elölről.

Tovább...

Kovács László (kovycs59)

RENGÁCS-ka

olvad a jégcsap
cseppben oson a tavasz
szerelmet sejti
a vetés szélén varjak
elmúlt telet siratnak

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ