Versek a magányról

Erzsi-Zsu

Csend

Gondolat vezet,
szobám fala rám mered,
mert hallgat a csend!

Tovább...

Szoby Zsolt

Angyali érintés

Jégcsapok árnyai nyúlnak az alkony szürkületében,
zúzmara lepte világ - pendül egy égi szitár,
emléked sziluettje lebeg fagyos esteli fényben,
s érte ma hálaimám rebben a szélparipán.

Tovább...

Huszár Krisztián Tamás

Tudom...

Felvirradt a hajnal, itt még semmi bajjal
Ébredező aggyal, erős vágyakozással
Fejemben sok gondolattal még nem tudtam rólad
...de tudom, hogy vagy
bárhol, akárhol, valahol...

Tovább...

Varga Bettina

Elveszve

Egy érzelmes, törékeny leány, ki nem olyan szabad, mint az óceán.
Haragja zárkájában él, mi erős irányító egy embernél.

Tovább...

11

Deák L. Olivér

Egymaga

Eljárt már felette az idő rég
Kócos haja már-már füléig lóg
Szemében a saját élete ég
Egyetlen barátja sarokban a pók
Nem mérgelődik, nem panaszkodik
Ő el-eléldegél egymagában.

Tovább...

12

Szucskó Péter

Egyedül maradtam

Egyedül maradtam
s ez nem változik már
átverés volt minden
s engem senki sem vár

Tovább...

Polyák József

Miért?

Miért nem csókolhatom már a szád?
Miért mondtad azt, hogy szeretsz,
ha most mégsem vagy itt velem?
Miért nem ébredhettek melletted többet
reggelente, és viszel színt az életembe?
Mondd, miért?

Tovább...

Stamusz Zoltán

Magányomban

Halk, hallatlan hangosan, hallgatva
Belül ordítva, de csendesen baktatva
Ingerekre fülem most hallgatag
Nem maradtam, már csak magamnak

Tovább...

Ujvári csaba

Ábrándok

Hol találhatsz rá a boldogságra?
Egy másik emberben?
Az utcasarkon?
A csillagokban?

Tovább...

Bencző Annamária

November eleji borús gondolatok

A holtaknak napján gyertyával kezedben,
A temetőbe kisétálsz bánattal szívedben,
Virágot is viszel, emlékét így becsüld,
De mért is csak most jössz, ha szívedre folt került?

Tovább...

Foray Nándor

Temetői szél

Vacogok a sírboltnak fagyott árnyain.
Olyan undok az Ég, most még a fénye is,
mert meg nem áldja a csillagok fényeit.

Tovább...

Szepes Richárd

Elhagyatott fák

Elhagyatott fák magányosan állnak,
a sötét erdő közepén csak várnak,
várják, hogy valaki arra téved,
és finoman hozzájuk érve mindent feléleszt.

Tovább...

Ördög Attila

Megszoktam egyedül

Te nekem ne mondd meg, mit csináljak!
Így is elég csodabogara vagyok e világnak.
Én hibázok, én vállalom...
A saját terhem viszem vállamon,
De belőle nem adok!

Tovább...

Végh Attila dr.

Az est csöndje...

Az est csöndje elvékonyul,
szobámban riadt valóság.

Tovább...

101216