Versek a magányról

Labodics Eszter

Csillaghullás

Lépteim magánya döng a fák között,
dallama volna talán, ha élne,
de köröttem félénken borul be minden
tétova, szelíd ölelkezésbe.

Tovább...

Szabó Éva (zEwa)

Magam vagyok...

Esőcseppek,
mik a párnámra esnek.
Egy szót talán még ismerek.
"Istenem!"

Tovább...

47

Szabó Dominik

Egy éjjelem

Vállaimon roskad a Hold,
Szunnyad a táj, pusztul a holt.

Tovább...

Pálfi Regina

Várlak vagy sem?

Egyszer várlak, egyszer nem.
Néha az őrületbe kergetsz,
Olykor megrémít a magány szele.

Tovább...

Ményer Krisztina

Utólökés

Fejem göröngyös utakon honol,
Leszakad inakból cseppekben olvasom
Szememnek utolsó sugár-szó agyarát,
Csak rángatom,
Szavaim rángatom.

Tovább...

1517

Csiki Nándor

Csendesen

Elsivít mellettem egy gondolat,
Veszitek-e hasznomat?
Mit alkothatnék még, hogy legyek valaki
Egy, egy valaki, ki nem mindenki.

Tovább...

Ország Gábor

Hullócsillag

Augusztusi éjszakában
Elindultam kiskabátban.
Társaságra vágytam talán,
Nem kísért el, csak a magány.

Tovább...

711

Ruza Martin

Mindentelenül

Ha érted élhetnék...
Ó! Miért kísért folyton ez a messziség?!
Ezek az elérhetetlen, csodás érzések itt kavarognak a fejemben.
Képekben...

Tovább...

Füller Tamás

A leghidegebb tél

Azt mondja, messze még a tél,
Fagyott, aszott szíve szomorúan mesél,
Dalol és dalol, körhintán játszik,
Fájdalma bújtatott, kívülről mégis látszik.

Tovább...

Fövényi Sándor

Végállomás blues

Éjfélre jár. Hosszú sóhajú
vonatán befut a csend.
Az állomás tétován mereng,
lopva fényét oltja, s
mellékvágányra tolja zaját.

Tovább...

3343

Kamarás Klára

Monitor előtt

A mágnes néha én vagyok,
máskor meg engem vonzanak
az izzó cybertéren át
kimondhatatlan vágyak és
kimondott messzi jajszavak.

Tovább...

4983

Palercsík László

Egyedül!

Oly szívfájdító egyedül,
hisz csak a magány hegedül,
bús reményeket muzsikál,
s a szívem tépi legbelül.

Tovább...

1319

Mányi Szabó András

A fájdalom az én bánatom!

Versemet mosollyal az arcomon írom.
A szomorú embereket örömmel vidítom.
A rosszakat egyszerűen csitítom.
A vérző szíveket begyógyítom.

Tovább...

Tóth Barna (brown)

Egy beteg ember sorai

Vak volt a hajnal, szennyes és szürke,
múló emlékek homályában hallatszik a halál kürtje.
Körülöttem a ködben véres arcok és tetemek,
sötétből hívogató hangok, hogy szeretlek.

Tovább...

Suttogó Gabriel

Nevem Senki...

Senki ne gondolja azt, hogy ismerhet engem,
Senki, soha nem látja, mi kavarog bennem.
Senki, nem látja a bennem égő tűz lángját,
Senki nem oltja el lelkem égő hárfáját.

Tovább...

1031