Versek a magányról

Dalmai Rozi

A fal

Elhalt érzelmei pilleszárnyából
építette kín-gyönyörű falát.
Ennyire passzív nem lehet.
Nem utálhatja így magát.

Tovább...

Szabadi Lívia

Napjaim

Egyedül mar szét a csendes éj,
nyugtalan lelkem, nincs benne kéj,
várom a csodát, sosincs miért,
reggeli magány, a fény nem ér...

Tovább...

Ferenc Ákos

Csak én, csak egyedül...

Vannak azok a ritka délutánok,
Amikor belém hasít az az érzés,
Kicsit tompán, valahogy elfáradok,
S a legjobb, mit lelkem tehet: a vérzés.

Tovább...

Gara Angéla

Gondolat

Valahogy a társadalom kivet magából.
Úgy látszik, állandóan csak a végtelen szomorúságot okoztam.
Pedig én tényleg nem csináltam semmit.
A szívem a fájdalomtól mekkorát ordít,
Szemből, még a könny pereg le az arcomról.

Tovább...

Úr Attila

Mi vagyok én?

Mik vagyunk mi,
hogy bánatunkon isteni szív örlődik,
hogy megtörtek előttünk a bőség útjai,
s egy-egy álmos pillanatunk bíborban izzik?

Tovább...

Szavolyi Bálint

Túlerőben

Közeli harang kondul mélabús alkonyon,
Langymeleg tódul be nyitott ablakomon.

Tovább...

11

Nikol Vutton

Magány

Levegő suttog,
Víz kopog,
Zaj tombol,
Engem meg rombol.

Tovább...

Terdik Péter

Kimondatlan hiány

Emléked víz,
Melyen elsüllyedek és megfulladok.
Éltet a rideg érzések semleges íze,
A sötét lagúnákban vérforró katlanok...
Terjed, csak terjed a híre.

Tovább...

Gaudi Éva

Fáj, hogy nem ismersz

Itt benn, már csak apró tüzek égnek,
mocskos házfalak, mintha rám néznének,
hiába minden ének,
láthatatlanul élek...

Tovább...

24

Heniger Istvánné

Senkihez - sehová

Négyzetméterekbe sűrűsödött az egyedül.
A gondolat száll csak a kemény falon át...

Tovább...

Lestyán Katalin

Telik

Eljött hát. Az én szelídnek tűnő nyaram,
De így veszítem el lassacskán magam,
Mert álmomban még mindig tombol a tél,
S az én szívem pedig mindig is álmomnak élt.

Tovább...

23

Seres Dzsenifer

Magam vagyok

Magam vagyok e világon,
szobámban ülve kiáltom:
Miért történik ez velem?
S fejem a párnába fúrom.

Tovább...

Tóth Szabolcs (Totisz)

Magányomban

Későre jár az égre fátyol borul
Ülök magányomban hontalanul
Lakótársak jönnek mennek
Iszom söröm elmerengve

Tovább...

11

Tóth Bertalan

keservEk

Leverten fekszem.
Mereven.
Testem temetetlen tetem.
Szemem sem rebben.

Tovább...

Urrné Nagy Viktória

megrajzolt magány

a zsebemben vagyunk,
egymásnak háttal,
elveszett dolgaink
labirintusában,
két jól megrajzolt magány.

Tovább...

1316