Versek a mindennapokról

Vitai Nikoletta

Borús reggel

Szürke reggel, mi új csodákat nem hozhat,
bizonytalansággal átitatott holnap.
Áldott tudatlanság közönyös köpenye,
ez lett az emberek kedvenc viselete.

Tovább...

Szakályné Nagy Irén

Madár órák

Pirkadó reggelnek
Gyöngyharmatos ruhája,
Játszi, színes fényeinek
Dalos minden órája.

Tovább...

Sarokin Zoltán

Ne bántsátok a vén Budát!

Mikor a Duna hűs függönyén át Budára lesek,
kis utcát látok, hol a házak közt a múlt megreked.

Tovább...

Kustra Ferenc

Bölcsességről...

Választ keresel?
Megleled, ha igyekszel
Saját utadon.

Tovább...

Külleiné Ruzsás Izabella

Nyári szonáta

Rekkenő nyári hőségben
Minden ablak nyitva, tárva.
Árad a levegő, meglebben a függöny,
Pihenni egy kicsit a heverőre dülök.

Tovább...

Kövecses Anna

Kezdet...

Csillámos hajnalba
Kúszott a gondolat,
- Pezsgése átölelt -
Derűt font hajamba,
Elűzve gondomat...

Tovább...

Rácz Zsolt

Barát vagy ellenség?

Drága Istenem, miért ilyenek az emberek?
Hogy jó barátból ellenséget csinálni.

Tovább...

Tóth Timi

Béla-téri nyár

Egymás
csendjébe
zuhantunk.
A
merengő
együttlétben
fogant
az...

Tovább...

Szabó Zoltánné Margó

A holnap visszfénye

A ma csak keveseknek fénylik tisztán,
de a nap süt sárgán.

Tovább...

1622

Grósz Dávid

Hotel

Magas, tágas, luxus ez, ami kell,
Egy gyönyörű szép, tiszta hotel,
Utazni mindig is szerettem,
Alig várom, hogy induljunk már el.

Tovább...

Alkony

Hétköznapi történet

Férfi:
Nézte őt, ahogy épp a
mosogató fölé hajolt...
Elszabadult tincsei,
összefogott haja alól,
pajkos táncba fogva
keretezték az arcát,
de így is látszott rajta...

Tovább...

2437

Szabó Norbert Puyol

Egy fantasztikus nap története

Csodás a mai nap,
talán túl tökéletes,
fekete rigók dalolnak,
muzsikájuk fenséges.

Tovább...

Kamarás Klára

Munka nélkül

Gondolj majd rám, ha járdád szemetes,
és nincsen, aki helyetted söpörje.
Én még a kutyaszart is felszedem,
te csak nyugodtan ülj le egy fotelbe.

Tovább...

Barna Orsolya

Születésnapom előtti percek

Üresség van már csak bennem.
Lelkem vércseppjei szemgödrömben
patakként csobognak.
Nem sírok, csak a lelkem könnyezik.

Tovább...

Tóth Zoltán Zoka

Híd haiku

Szédítő mélység...

Tovább...

1115