Versek a mosolyról

Kui János

...szekerező színek

Szerkesztek én szekerező színeket,
először is a kékek szekereznek.
Várakozik nagy türelemmel a zöld,
a piros kényelmesen oldalra dőlt.

Tovább...

Laki Dominika

Isteni história

Isteni história minden itt körülöttem,
azt hittem, én vagyok, ki érti, de mégsem.

Tovább...

M. Kovács Roni

A húsvét

Megterített, szép asztalon
a kalács, tojás, sonka, barka,
csak tulipános mosolyokkal
vendégvárós, tarka-barka.

Tovább...

Tiszai P. Imre

Krasznaja Moszkva

Egy régi húsvét jut eszembe,
tizenévesen a locsoló-hétfőn veled,
piros ruhácskában, masnival hajadban,
ültél egy hokedlin a konyhátokban,
arcodon illendő, szégyenlős mosoly,
hajadra locsoltam a Krasznaja Moszkvát,
s meglepett, hogy kaptam érte egy puszit...

Tovább...

Csóka Csenge

Húsvéthétfő

Húsvéthétfő, locsolkodás,
Fiúknak a hímes tojás.

Tovább...

Murzsa András Dr.

Haiku-válogatás IV

A néma költő
Lelkébe írja versét, -
Maga olvassa.
*
Költői lelke,
Élénk fantáziája,
Üres zsebe van.

Tovább...

4044

Poszpisch Nóra0427

Mosoly

Húzd balra és jobbra a szád,
Máris jobb, ha mosolyogsz.
Nézd a dolgok jó oldalát,
Máris jobb, ha így gondolkodsz.

Tovább...

00

Kapocsi Annamária

Összerebbenések

Lélekkulcsszavak s mosoly,
és szemek, szemek, szemek,
hangrezgések és gomoly
érdeklődő jelek - lebeg.

Tovább...

Saláta Mária rev

Pénteki révület

Merengőn bámulom az iroda falát,
érzem már a tavaszt vagy az unalom bánt?
Magam sem tudom, és mégis bámulom.

Tovább...

26

Gulyás Boglárka (Lucy)

Béke az égiháborúban

Esik az eső. Dörög az ég.
Meghal a világ. Itt a vég.
Vihar van és az utcák halottak,
A fák lombjai a földig hajoltak.

Tovább...

Vassné Szabó Ágota

pasztell pacák

Egy pasztell pacák a párom.
Tipikus férfi, ezért pasztell
gönceit folyton sikálom.
Krémszín gatya, hozzá bézs az ing,
kockás-abroszos, kispörköltes megint.

Tovább...

4752

Ordódy Nóra

Lábbeli

Koptatom a lábbelim,
Mászkálok reggelig.
Táska húzza vállamat,
Hozzád megyek, vágyam van.

Tovább...

02

Allegra

Ha a csalogány dalol

Fügefa ágán csattog a sármány
mint szelíd vetés, hullámzik hangja.
Röppen a dala az éteren át
a strófa, mint csengettyű harangja.

Tovább...

Bohács Gergő

Te vagy, ki mindig felvidít

Szomorkásan indulok feléd
egy nehéz nap után,
közben bámulok magam elé
mereven és bután.

Tovább...