Oktatással kapcsolatos versek
Szigorú és következetes,
á négyzet meg bé négyzet, egyenlő cé négyzet,
logikus, tétele bizonyítható,
á a négyzeten mínusz bé a négyzeten, egyenlő
á mínusz bé szer á plusz bé,
teljes csöndben mered az osztály a táblára,
barna öltöny magyaráz kamaszok számára,
katonás fegyelem mellett iparkodó figyelem...
Meleg székem ölelésében ülök,
körülöttem a nép összevissza csörög.
Szemem képe a lapra mered,
feladatok sokaságába feled.
Elszálltak az évek,
Időnk elfogyott,
Én csak annyit kérek,
Dobja el, ki bánatot hordozott.
A matek nem minden gyerek álma,
Ezeket az órákat alig van, ki várja.
Volt egyszer, hol nem volt;
Volt egyszer egy duda.
Okos, felvilágosult;
Valóságos Buddha.
Egy papírdarab volt kezemben.
Síri csend volt a teremben.
Félelem látszott szememben.
Nem lettél volna a helyemben!
Ajtón belépve megáll az ütőér
nem értem, hogy kerültem ide én
ott áll a rám váró, egyetlen, üres szék
félve nyúlok a tételekért
Beszéd.
Egy meg nem evett ebéd.
Otthagyták a tányérban,
Vagy csak finnyázva kikotorták a kukából.
Esik a hó márciusban, fú a szél való,
megmutatta magát az öreg télapó.
Nem ette meg senki kutyája a telet,
pedig vártunk napsütést, kék eget.
Izzadva, reszketve evez egy hajós
Nyögve énekli: a halmaza valós
Az értéktartományt viszont nem tudom
De legnagyobb félelmem, hogy megbukom
Amint e szavak elhangzottak nyomban
Egy kalóz metszi nyakát negyvenöt fokban
A többi pedig csendben, fáradtan evez
Néha hörög amaz meg emez...
krétaporos lepkefészek
lakói nyüzsögnek
számok, betűk súlya
nyomja agyad
ifjak vérének folyója
csordogál a falon...
A búcsú fájó könnye áztatja arcomat,
Megállíthatatlanul gördül le ünneplőruhámra.
Ma ünnepre jöttünk, énekszóval,
S mégis lelkemen úrrá lesz a bánat...