Önismereti versek

Németh Győző

Érték Ő

Néhányan rutinban,
Ő tapasztalatlan.
Bizonyos dolgokban!

Tovább...

22

Rossu Anna

Kettősség

Te vagy az egyik, én a másik,
benned lángol, bennem fázik,
te mész jobbra, én megyek balra,
ha zokogok, te fakadsz dalra.

Tovább...

66

Rovó Gyöngyi

Vers - kép

Képből nőhet ki vers.
Versek képeket festenek.

Tovább...

Schvarcz Evelin

Lelkem börtöne

Sápadt, kék szem tekint vissza rám.
Látom, hogy szól, mégsem értem szavát.
Ó, bárcsak hallanám, hogy mit súg.
Hogy a szellem a tükörből mit búg.

Tovább...

00

Stamusz Zoltán (stamusz)

Felesleges ítélet

Ne nézd. Nem kell látnod,
Sem ítélni, sem széttépni.
Csak ülnöd kell. A világot
Csukott szemmel ítéld el.

Tovább...

12

Erzsi-Zsu

Elmúlás

Minden jónak egyszer vége,
Múlnak az évek felettem,
Mint nyárnak fájdalmas része,
Nos, erre én elcsüggedtem.

Tovább...

Nicol C. Davis

Angyalok

Azt mondják, köztünk járnak.
Én azt mondom, nem igaz.
Veszett világ lenne a föld,
Ha csak ez lenne vigasz.

Tovább...

1115

Pécsi Gabriella

Szavak

Szó, mi ki nem mondott.
Szó, mi csak úgy mondott.
Üres ígéretek, szavak.
Szavak, melyek repülnek.

Tovább...

12

Frady Endre

Gömbmegvalósítás

Életcélom: sokat eszek,
Akkor nagyon kövér leszek,
S kajámnak, mit számba vödör
Tölt be, leszek szép zsír-gödör.

Tovább...

Mészáros István (rimfarago_)

Babona

Lelki sztetoszkóppal tapogatnak.
Fa híján kartonon, fémen,
ablakon, vagy bármi egyében
kopognak.

Tovább...

Keszei István

Nagyító nélkül

Nekem nem kell nagyító.
Nekem a porszem is hatalmas.

Tovább...

Vasas Marianna

Egy tőből

Vágtatva utak útján
felnyerít a Győzelem.
Ösvények légi súlyán
azt a zászlót pörgetem,
mely áttetsző, és mégis
kavarodó szivárvány,
egy tőből föld is, lég is,
hunyt határok szárnyán.

Tovább...

Keleti Rózsa Réka

Leomlott a fal

Leomlott a fal.
Mi összetartott.

Tovább...

10

Szecsődy Kristóf

Oroszlán a jégen

Négyszer négy soros korcsolyáján csetlik-botlik a dzsungel királya,
s csak morog a röhögéstől fetrengő pingvinekre,
mert nem képes odamenni,
rendet tenni.

Tovább...

Gál Z. Csaba

Mag Magamból

Rab vagyok, a saját testemben.
Láncra verve tékozlok, félholtan.
Szívemben éledező szabadság tombol,
Nyitogatja szemét a vágy - a vágyak iránt.

Tovább...

00