Versek az öregedésről

Csűri Bernadett

Az idő megmarad

Gyermek vagy, de felnősz lassan, s a világ zaja körbevesz,
Nyitott szemmel bámulod majd a zöld mezőt, s a kék eget.

Tovább...

01

Timár Judith

Mikor elcsendül a szó

Lassuló lépteink avaron csoszognak,
`mint arany színben, falevelek ropognak.
Kertünk fénye kopár, látom öregedő,
s a napernyő, lám hintánkról levehető...

Tovább...

23

Patkós Dorottya

Sorsok, végzetek

Búsan kongó téli este,
Oly sok gyönyörű van benne!
Kinézve az ablakomon,
Hóvihar van, minden zokog.

Tovább...

Vörös Judit

Merengésben

Halvány tűzzel ég bennem a lélek,
tavaszom is régen messze jár,
kezeimből kifogyott az erő,
hajam színe szürkülőben már...

Tovább...

3034

Cserháti Kamilló

Ködbenjáró

Utam a temetőn át vezet
Keresek egy nevet
Tavaly voltam itt veled
Akkor fogtam a kezed.

Tovább...

Horváth Piroska

Fásultság(?)

Magamból egy üde-zöld csemetét adtam -
lassan már kérgesedem,
földbe gyökerezve - lombruha van rajtam,
őszbe fordult - levetem

Tovább...

Elek Tamás Zoltán

A múlandó szárnycsapása

Érzem a szárnycsapásokat.
Párlatok, s füstös szobák
szegletében a falakra tapad.
Mészhabarcsba issza be magát.

Tovább...

M. Laurens

RÉG ELMÚLTAM...

Nagyon-régen elmúltam én már ötven,
de azóta is
csupán a saját hátam áll mögöttem

Tovább...

97114

Haász Irén

Ne emelj gátat

Én vén leszek, tudom, s te ifjú lány,
s mert nem nyom a kor, könnyed és vidám.

Tovább...

Krüzselyi Attila

Egyedül

Itt az öregség. Nem kellek már senkinek.
Igaz, régen sem kellettem sokaknak.
Sokaknak? Hisz nem kellettem én senkinek.
Én pedig csak egyet, egyet akartam.

Tovább...

Veréb Dániel

Őszülés

Ma ránk nehezedett az ősz.
Ülepe alól füstcsíkok eregélnek,
az esőszag pernyével vegyül.
Haldokolva sóhajtozik a nyár,
kileheli utolsó sugarait,
és végül kiszenved.

Tovább...

Varga Z. Lajos

Százféle íz

Százféle íz vegyül el a számban,
százféle nyár, százféle csók-élet,
ezer szerelem ezernyi évre,
az élet maga a halál-végzet.

Tovább...

102111

Brondel Cermidoff

Világfi

Végigbolyongtad már a világot
és elkoptattad önmagad.
A földön minden bolond lyuk látott.
Lelked tükréhez köd tapad.

Tovább...

68

Váradi W Norbert

Vénség

Öreg lombot tépáz az őszi szél,
s a nyár hevéből már semmi sem látszik,
vihar gerjed ott sebtiben szét,
hol az öreg fa még egy táncra vágyik.

Tovább...

2347

Molnár Balázs 98

Rég

Rég volt már.
Normálisnak akart tűnni, de mégsem volt az.
Megvolt benne az a beteges kényszertapasz.
De ezt nem vették észre, csak a fülbemászást.
Hallgatták a legkorszerűbb gép kántálást.
Lehetetlen volt elkerülni a hidegrázást.
Katarzisba torkolt, elméjét integrálván.

Tovább...