|  | |
|
Kezeim Közt Viharban ábrázolom megértő lelked
Arcomat lágyan öntözi az eső
S azt kívánom te légy az első
Ki bennem leli meg a rejtett tervet
|
| | Horvárth Gábor |
|
|  |
|
|
 |
Mit jelent a szerelem nekem? Elengedni azt, ki sosem volt a tiéd,
elfutni anélkül, hogy tudnád miért.
Minden este könnyekkel feküdni,
reggelente álomittasan kelni.
Hogy mit jelent a szerelem nekem?
Nem tudom, keresem keservesen.
|
| | Pápai Barbara |
|
|  |
|
Játszott a gitáron Játszott a szívem húrjain nem is olyan régen,
S lelkem Vele együtt táncolt a dallamra.
|
| | Koki Diána |
|
|  |
|
A Közöny A napfényben a jégkristályok is ragyognak,
de hiába ha szívem elhagyott.
A szerelem forró lángja érted ég,
de a zord hidegbe most minden rám fagyott.
|
| | Kucza Anikó |
|
|  |
|
A tiltott fiú Nem vagyok e férfiba szerelmes,
de kívánom.
Nem szabadna, mert idősebb,
de mégis akarom.
|
| | Kádár Viktória |
|
|  |
|
Nem értelek Mondd, miért hitegetsz?
miért mosolyogsz rám?
|
| | Áder Alexandra |
|
|  |
|
Kétely Más kertjében kutatsz elveszett kincsedért, remélve megleled.
Szánalmas tettekkel varázsolod elő a múltbéli képeket.
|
| | Kulcsár Rita |
|
|  |
|
Reménytelen Menj vagy meghalsz!
Menj, elveszíted önmagad,
a reményt elhullatod örökre, de menj!
Menj vagy meghalsz.
|
| | Bognár Gábor |
|
|  |
|
Készülj, meghalunk mind Egyszerűen nem bírok állva maradni egy örökké mozgó padlón.
S szétpattannak érzelmeim húrjai a széltől bolondult ajtón.
Ahogy kinyílik megfeszülnek, mert szél játszik rajtuk,
majd becsukódik, s ernyedve vértócsa vöröslik alattuk.
|
| | Fényes Liopé |
|
|  |
|
Ments meg innen! Egyedül vagyok, magányban,
Ülök csendben a szobámban.
Gyere, kérlek! Ments meg innen!
|
| | Moravecz Dóra |
|
|  |
|
Boldog remény Remény és boldogság
Erőt adó örök igazság
Fontos menedéke minden embernek,
Nőnek, férfinak és gyermeknek.
|
| | Lipsi |
|
|  |
|
Fáj! Fáj a szív, mikor rám nézel,
Fáj a szív, mert már nem szeret.
Felőled fájhat még, Téged nem érdekel,
Egy szívet könnyű eldobni, de visszahozni nem.
|
| | Szabadi Barbara |
|
|  |
|
Keresem a helyem... Keresem a helyem, de nem találom...
elrejtem, kalitkába zárom.
Nem hagyom rácsok rezzenése elárulja hol vagyok,
a lelkem messze száll mint sóhajom.
|
| | B. Nagy Krisztina |
|
|  |
|
magány érintésed kozmikus magány
idegen vagy vágyaim tükrében...
|
| | Erdei Csilla |
|
|  |
|
Nem tudlak feledni téged Megszürkült arcképen reád tekintek,
állad gödröcskéin pihentetem szememet,
Végül örökké komoly ajkadon
simítom végig remegő kezemet.
|
| | Kiss Réka |
|
|  |