Versek a reményről

Schwarcz Ádám

Titokzatos Idegen

Titokzatos idegen, ki vagy te,
mondd, kaparsz a szívembe...
Állj meg, ne tovább,
Csak lökj félre, ne csináld.

Tovább...

Zemeny Zsófia Lujza

Tovább, nincs tovább

Egyszer azt írtad nekem,
Hogy sosem hagynál el.
De nem is olyan régen
Lemondtál rólam, végleg.

Tovább...

56

Komróczki Zoltán

A lány és a kőfal

Maga elé nézett, és arcát felemelte,
íjként megfeszülve remegett a teste.
Tétován lépeget karjait kinyújtva,
most, mintha kanócként lobbanva kigyúlna.
Mint ki megragadja az utolsó esélyt,
görcsösen markolva gömbölyded fanyelét.

Tovább...

Kman Rivka

Képzelet

Csillogó szemed, tekinteted
Bennem égett, gyászba taszító,
Lopott percek veled együtt célba érnek.
Tudom, te a múltat,
Csak a múltat testesíted meg.

Tovább...

Gravest Rosemary

Túl sok - túl kevés

Van, amikor sok, de néha pont elég
Valahol jól van, valahol túl kevés
Mikor az agy áll, átéled a szép mesét
Olykor csendes, hol színes és zenés.

Tovább...

Czibi Norbert

Hazavárt madár

Álmokból szőtt magas hegyen állok
A sors szelével dacolva.
Hajnali fényben egy csodára várok
A magány karját karolva.

Tovább...

Duleczki Gábor

Hónap végén...

A lépcső felső kövén állt,
Én meg csak lestem őt mélán,
Nem akartam megzavarni,
Elé állni, makogni bénán.

Tovább...

00

Katona József

Talán

Arcodat látom az őszi égen tova úszó felhőkben,
Könnyű lépted neszét hallom hulló falevélben,
Éjszakai égbolt csillagaiban csillogó szemedet nézem,
Bármerre járok Téged kereslek - nem találom helyem.

Tovább...

Suttogó Gabriel

Varázsszem

Eddig csak csellengtem életem vad ösvényein,
Dohogtam, dúltam életem gonosz fösvényein.
Néztem, meredtem én csak vadul, de nem is láttam,
Igazából azt se tudtam én már, hogy mire vágytam.

Tovább...

Tóth Henriett (Jeffyta)

Bocsáss meg!

Sajnálom, amit tettem,
Bűneim miatt vezeklem.
Mardossa, tépi lelkem a bűntudat,
Belehalok minden nap.
Bocsáss meg!

Tovább...

00

Villányi Andi

Értük!

S ha majd elfogynak a fák, nem lesz már tovább,
földön s égen minden vége, elmúlik az élet szép jövője,
bölcsője égve, sír, ki gondol rája, ó, hazádnak de nagy bánat,
világnak már semmi sem fájhat, pusztul minden, mit ember kézbe visz el,
s egyszer elfogynak a fák, már nem lesz mit bánts,
hisz az élet már nem éled a halál után!

Tovább...

Czirják Jolán

Október nyitánya

Kitárom ablakom, s a kint
sötét szobámba csordogál,
szemembe napsugár kacsint,
ragyogva ring a pókfonál

Tovább...

1826

Bíbor Kata

Hol virágmező

Kell valami, amibe kapaszkodjak,
egy kimoshatatlan emlék, fénykép,
amit a szem fotózott: boldognak,
valami hely, behatárolt térség,
hol áll az idő, a fa sem korhad,
fűben fekszünk, s nem okollak
semmiért.

Tovább...

6365

Pálmai Gabriella

Rejtvény

Megint elmúlt egy nap, hogy nem láttalak.
Minden percben rád gondolok... Vártalak.

Tovább...

Nichi-ya Nikoletta

Egy júliusi reggelen

Lassan hajnalodik, és én útra kelek,
az égen sötét felhők, csendes utcák, üres terek.
Csak bámulom a tájat a busz ablakán át,
ilyenkor az ember mindent picit másképp lát.

Tovább...