Versek reménytelen szerelemről

Katona Dávid Zsolt

Hová lettél, Október?

Bárgyú Október, miért vagy meleg?
Úgy örülnék egy igazi ősznek...
Sárguló bánatom megdagadt.
Mostanra hideg öröm nem maradt.

Tovább...

Zombori János

Fehér, fekete

Felhőkből zuhanó, szétfolyó gyöngyszemek
Hulljatok tükrömre, tűnjek el véletek
Őt érzem mindenhol, magamat ne lássam
Gyötrődő énemnek végére beláttam
Nem vagyok elég jó ennek a virágnak
Árnyában hervadva vége a világnak.

Tovább...

00

Kapocsi Annamária

Képzeletkorom

Múló gyertyavirágok
koromjaiból ha leszel,
én addig tündököllek,
míg magadra lelsz egyszer.

Tovább...

1920

Nagy Csaba sQr

Tragikomédia

Álarcom bőrposztóján hamis mosoly szakad,
Remegve rejtem, mit remélnem sem szabad.

Tovább...

Vékony Zoltán

Esti gondolat

Ha eljön az este, felragyognak a csillagok fényei.
Nagyon fáj, hogy te ott, én pedig itt, teljesen egyedül vagyunk.
Felsír bennem a vágy, a hozzád irányuló vágy,
Rólad, veled álmodom át az éjszakát.

Tovább...

Vigh Attila (Zetor)

Hullócsillag

Eszedbe jutnék, ha nem lennék?
Hiányoznék, ha egyszer elmennék?
Gondolnál rám, és arra, amit mondtam?
Csak arra az egyetlen őszinte szóra!

Tovább...

65

Füstös Edina

Tétován ténfergek

Elfelejtett pillanatok melyeket
Elásott rég az emlékezet
S csak szívem szedi néha elő
Olykor szemezget belőlük az agyvelő.

Tovább...

Nagy Gottlieb Máté

Képtelen Világkép

Fájó magányom ölel csak magához,
Zord táj, zord rögeszme visz még át a határon.
Azon a határon, melyen félnék, ha leesnék,
Keserű szívemen már egyre lassabban fut át a vér.

Tovább...

Vörös Roland

Mért teszed ezt velem?

Ártatlan a szívem, mégis bántod,
Az érzésem a pokolba kívánod.
Fáradt már a szívem, hiába minden,
Azt a percet várod, hogy elkotródjak innen.

Tovább...

Papp Hajnal Zsófia

Én mindent utálok benned!

Én mindent utálok benned.
Utálom szemeidet,
Utálom szavaidat,
Utállak téged,
Utálom az egész lényed!

Tovább...

Ujvári csaba

Ábrándok

Hol találhatsz rá a boldogságra?
Egy másik emberben?
Az utcasarkon?
A csillagokban?

Tovább...

Dévényi Valter

Ártatlan bűnös

Egy derült, vészjósló alkonyon láttalak először
S most itt ülök, hogy végre versbe fogjalak
Lélek-kabátom sebzett résein előtör
Vakító fényed, Te kedves Hold-alak

Tovább...

Tóth Virág

Illúzió

Szemeim bedobott ablakok,
üvegszilánk,
melyen a napfény felragyog.
Kietlen puszta.

Tovább...

610

Vitális Ádám

Egy lány

Reszketek már, a szoba hűvöse csontig hatol,
De még jobban a fagy, szívembe karmol,
Nem érdemli, kiért könnyeket hullatsz miatta,
A szívemig hatolt parfümödnek illata,
Mikor először láttalak azon a délutánon,
Vitrinbe tenném emléked; rúzsfoltod a ruhámon,
Nem bírom lezárni magamban az ügyet,
Örökké nézném szemedben a tüzet...

Tovább...

Fazekas Ágnes Ágica

Síró hegedű

Sír a szív, ahogy sír a hegedű,
egy elveszett lélek a párját keresi.

Tovább...

1621