Versek a sorsról

Prok Éva

Kezünkben a toll már remeg...

Soha nem mondták,
hogy az élet fájhat.
Soha nem tanították,
hogy nem vagyunk erősek,
bár lelkünk szabadon szállhat.

Tovább...

Berta Béla

A harang

Néma, s néha megszólal, ha őt szólítja az ima, a halál,
Ott van a toronyban párjával, a lélekharangjával.
Századok teltek el így kettesben, s néztek a messzeségbe,
Volt úgy, hogy délben jelezte az órát, délután az imát.

Tovább...

László Attila

Mi voltunk a kezdet

Mi voltunk a kezdet, s mi leszünk majd a vég is,
Legyen ez egy dogma vagy akár egy tézis.
Hogyan kezdődött, s miért, az az idő porába elvész,
Nem mondja meg nekünk senki, se tudós, se lelkész.

Tovább...

Vargas Klementina

Szétszakadok

A szürke napok lassan telnek,
Vánszorognak az ólom-percek.
Rohanok a fénybe, messze-messze,
Utam visszavezet a végtelenbe.

Tovább...

33

Radas Zsuzsanna Katalin

Óda a békéért

Mennyit ér egy élet?
Mondd meg Te, ha érted,
mikor két torony
lesz krematórium,
melyben ezrek égnek el.

Tovább...

Széles Kinga

Vigyázva

Nem hagyhatom ködbe veszni,
Rongyruhában szégyenkezni...

Tovább...

8989

Csicsoszki Anett

Mondd...

Mondd, miért bántottál folyton?
Miért érzem most is, hogy hibázom?
Most a fájdalmat magamba fojtom,
S így búcsúzom e világtól.

Tovább...

Jánoska Mátyás

Elfajzottak

A feltámadás vár ránk minden percben
Kicsiny, kemény, érzelmes szívünkben.
De csupán itt reméljük, ám hitünkben
Már meginogtunk, mint ember az emberben.

Tovább...

2726

Méhesi M. Mihály

Százszor...

Százszor mentem száz irányba,
Százszor álltam száz vigyázzba.
Száz szerelem száz hevében,
Száz leánynak száz ölében.

Tovább...

Csendes Tamás

Elveszítve

Álmaim virágát porrá őrli a kapkodó idő,
Nem néz a szemembe.
Csak halkan végzi dolgát, majd sietve elszáll
Messze, a semmibe.

Tovább...

56

Pásku Erzsébet

Távozz, félelem

Távozz, félelem, lelkembül,
legyek békében legbelül.

Tovább...

2523

Pörgős Sebő

Mézédes gyertya égett...

Mézédes gyertya égett
keserűen egymagában,
csendesen,
bánatos otthonába,
ahova kívánta
egykoron magát,
s diót darálhatott végre,
hogy az asztalon...

Tovább...

88

Lestyán Katalin

A lidérc

Mint sötét lidérc, szabadulni nem hagysz,
Sejtelmem sincs, ki vagy mi is vagy,
Gondolat, érzés vagy csak egy pillanat,
Minden, miben hittem, hirtelen oly ingatag.

Tovább...

58

Patainé Hedvig

Életszínház

Tudtad, hogy az élet szerepjátszások sora?
Olykor gyerekek, szülők, nagyszülők,
főnökök vagy épp szeretők vagyunk.

Tovább...

1315

Komróczki Zoltán

A prókátor

- Tisztelt bíróság, és bűnök zord ügyésze,
védelmezettemért mondanám el végre
Záró perbeszédem, mint kijelölt ügyvéd,
Ki a hallgatásnak palástjából űrt tép!

Tovább...

3534