Versek a sorsról

Varga Regina

Sasként jobb lenne

A vonat zakatolása a lábam alatt
Régről itt maradt füst csiklandozza orromat
Nézem a távolodó múltamat
El sem hiszem, hogy elmentek, itt hagytak

Tovább...

Árvai Attila

Csókot küldök

Málló hegyek csúcsain tapostam,
Eddig derűn, egész életemben.
Írogattam, s nem szálltam el holtan,
Felhevültem, kérdeztem és mertem.

Tovább...

53

Tóth Vivien

Nincs cím

Fecske az ereszről tovaszáll,
fészkében üres szólamok,
szüntelen korhad már
a szél illata, színében szót fogadott

Tovább...

Széplaki Erika

Sorskerék

Kiáltanám várj még
de hasztalan lenne
életünk sorskerék
végtelenbe visz,
forog nem áll meg
bár néha állva sír
a kesergő idő
mit hívunk vissza mind.

Tovább...

Bóna Attila

Így kell...

Késő őszi ágak,
Bütykös ujjak, kezek,
Kérőn égbe nyúló
Felkiáltójelek.

Tovább...

1721

Freesya

Déja vu

Szemembe könnyes fájdalom nyilall,
pedig forgács sem repül, por se száll,
csak hámló vakolat rút foltja kandikál...

Tovább...

716

Bene Krisztián

.

cérnapattanó hang,
a hirtelenség végtelenjében
át- és megfordult világrend-uralom
unalomig ismételt kántálása,
már csak szaggatása a lelki láncok hártyájának,
álomképzetek táncának emberemlékezet óta ismeretlen
neveinek vak és hangtalan kifejezése.

Tovább...

Péter Éva Erika

[egy pohárka reggelt]

egy pohárka reggelt töltök érted
és mindennap azt hiszem hogy iszlak
egy korty rezeg az első istenképben
földre loccsan áldozati csillag...

Tovább...

2420

Musztrai Anikó

Megint esik

Megint esik.
Viharos a szél,
elhallgattak a madarak.
Az üveg mögül látom,
hogy a cseppek között
feltűnik egy halvány alak.

Tovább...

67

Dunai Gábor

Zárvány

Kagylóként zártam ki a világot,
Szorítva emléked,
Napról napra kerekebb,
Igazgyönggyé érett.

Tovább...

11

Putterer Magdolna Léna

Élet Színpadán...

Élet Színpadán lassan legördíti függönyt életem,
kedves sorsom, ki forgatókönyvemet írta meg nekem.
Aki szép szerepeket szánt, amikor megszülettem.
Tudta, ki vagyok, így nehéz szerepeket szánt nekem.

Tovább...

Deák L. Olivér

Egymaga

Eljárt már felette az idő rég
Kócos haja már-már füléig lóg
Szemében a saját élete ég
Egyetlen barátja sarokban a pók
Nem mérgelődik, nem panaszkodik
Ő el-eléldegél egymagában.

Tovább...

Szegő Judit

Nirvánám

Nirvána az, mire vágyom,
Semmi lágy füvén kószálnom.
Takarjon be nemlét köde.
Meddő legyen anyám öle.

Tovább...

2231

Aranyodi Zoltán

egyedül

ülök a szobában
csak várok
egyre várok
nem jönnek már
emberek se
vágyak se...

Tovább...

910

Sámuel Mona

Ez nem vers

Jól emlékszem, féltem, hogy így lesz.
Néha rövid, néha végtelen.
Kezet ráz a semmivel.
Még meg sem érkezik,
s valamit máris elvisz.

Tovább...