Versek a sorsról

Tisza Timi

Egy tojás élete

Sötétségben létrejöttem,
Pici pontból nagyra nőttem.

Tovább...

Pál Mária

Miért...

Mért is lettem,
mért szerettem,
mért feledtem,
mért féltettem...

Tovább...

Putterer Magdolna Léna

Porszemnek lenni

S hogy mi vagyok e Földön? Nem egyéb, mint porszem.
Sáros lábnyomokat lelkemben őrizgetem.
Porszem vagyok, olykor lábak alatt sóhajtok,
Mégis köztetek, porszem maradni óhajtok.

Tovább...

107

Demeter Zsolt

Nagybacon felé

Itt szótlan a fenyves.
A kócos, a kamasz szél fütyül,
az álmom minden kincsem. Végtelen.
Zuhog rám a tekergő permetfényes kanyar,
túl a vízen pipál a hegy.

Tovább...

Demeter Ádám

Várakozás

Fáj, fáj, fáj, de mégis érzem,
már több sebből vérzem,
ahol az élet adna,
s az ember kapna,
mikor nyílik az ajtó,
jön be a kampó,
és vele a halál várja...

Tovább...

00

Steel

Ím lettél...

A világhajnal szült teremtésnek
e földre, fényfáklyának éjidők
asztalára, ember! Nem temetésnek.
De mélyed árnyékvulkán, mely kitört,
seblavinát zúgatsz tettek hegyéről,
botlásaidban felhasadt az alvilág,
ma gondoskodsz Lucifernek az ebédről.

Tovább...

Ötvösné Németh Edit

Hajnali csapongás

Tékozló éjszakák,
csapodár hajnalok,
várandós kék madár,
bukott angyalok.

Tovább...

Fülöp Noémi Enikő

Mennyit ér?

Mennyit ér a nép, ha lelke üres,
pénze lehet, de esze kevés.
Elindul a nagyvilágba,
vakon bízik a csodában.

Tovább...

Szabó Péter Dr.

Lehet-e

A szeretetnek boldogság a társa,
Lehet-e boldognak lenni
Tettek nélkül, csak reá vágyva?
Lehet-e őszintén szeretni
Odaadás nélkül,
Ha megtanulod ezeket,
Meglátod, sikerül!

Tovább...

21

Vilhelem Margareta

A kapocs

Néha egy nap, egy perc végzetes,
ha nincs, mi összekösse szívünket,
érzelmeink érdektelenné válnak
a langyos széltől, mint őszi lehűlés.

Tovább...

2524

Pörgős Sebő

Magadban hordozod, de mégsem látod...

Magadban hordozod, de mégsem látod,
mint kisded léggömböt, úgy kívánod,
de el soha nem érheted mégsem,
hisz ki szívedhez férhetne, rég halott,
vagy vásott, mint minden, és oly fakó,
hogy bár rég lehullott a hó, a hegyekbe zárva...

Tovább...

1616

Fa Pál

Megfordult világ (2)

Ha lesz újabb éltem, kérem a sorsomat,
éltemet fordítva, vissza élhessem.
Gyenge, elesett, vén emberként szülessek.
Legyen szülőszobám vén apók otthona.

Tovább...

912

Vrábel Krisztián

Csalfa remény

Egyre mélyebbre rántanak a magány vad karmai,
Homályos lelkem tükrét elnyeli a falak máza,
Legalul eltévedt, céltalan emlékek darabjai,
Hol fénytelenül virágzik maga Sátán háza.

Tovább...

Hegedűs Adriana

Sorsok

Gondoltam, repkedjünk együtt kicsit a fényben,
mint tavaszi lepkék az izzadó nap hevében.
Egyszer úgyis lepereg szemünk előtt a homok,
legalább addig szeressünk és legyünk boldogok.

Tovább...

4288

Maria_HS

Emlékedre...

Akár a nyár az őszben, hirtelen
tör rám az illatod, és érzem ízét
a nyárnak, elmúlt, miért oly bőszen,
nyelem a kesernyés, sós utóízét.

Tovább...

3372
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ