Versek a sorsról

Sebeznai Laci

Száraz-kék burokban

A csend lesújtóan néz,
A felhők nem ontják könnyüket,
Száraz-kék a fagyott ég,
Az ösvény a távolba mereng.

Tovább...

Klára Systane

Áldj meg másokat helyettem!

Istenem, látod: szeretnék hinni benned,
de valahol én szép hitem megfeneklett.
Pedig voltam már ott fent a magasságban,
hol te kegyet szántál lelki méltóságban...

Tovább...

3764

Jánoska Mátyás

A Mindenségről

Gyapjassá lett a Mindenség
S bársonyossá vált az Énem.
Ember maradtam egy lélek
Mely mesélt jajpanaszolt.

Tovább...

Arnóth István

Szervezetlen

Szívedben ott lapul az örök hinni kell,
Takarnád hűen, ha vinni, bírni kell,
Benned andalog egy szerető, új közeg,
Feléd kanyarog a gondolattömeg,
Akár a véred, mely ütemekre mozdul,
Kevés az életvíz, kis érből csordul...

Tovább...

Kolumbán Jenő

Halál és élet

Harangoznak, harangoznak.
Bronzzenére fogy az élet.
Gyülekezőre kongatnak.
Toronyból a denevérek

Tovább...

Pál Tibor

Mondj még egy mesét...

Csak a "nincs" köszön felém,
A "van" elment egy gebén...

Tovább...

Brucker László

Akartam...

A sorsnak két ujja közt vagyok; csak lógok,
akár egy aprócska cérnaszál esendőn,
lengek jobbra, balra, s közben fohászkodom.

Tovább...

Szebenyi Judit

Gyilkos-tó

Mesél a holt víz. Egy élet kerékbe tört,
több évtizede áll megkövülten titkos őrt.
Erdély felől zúg búsan a szél, ős regét dalol,
a Gyilkos-tó legendájáról hűen csacsog.

Tovább...

85

Ujvári Dóra

Fájdalom...

Szeretet s gyűlölet.
Imádság s köszönet.

Tovább...

Stábel Rezső

Hűtlen szél

Olykor belátogat a szél, a kevély.
Végigsöpör, átrohan zárt udvaron.
Hatalmas markában visz, mit eme éj
kiszórt, sűrített, ott hagyott parlagon.

Tovább...

1616

Tóth Albert

Vándorének

Tétova ez a dal, mit útközben énekelsz,
él még a földön valaki, akit érdekelsz?
Lassú, bizonytalan hangod fekvése talán
moll avagy dúr, el-elcsuklik, kissé halovány.

Tovább...

5854

Behon Istvánné

Megsebezve...

Felhők alatt két felajzott madár,
gyenge tollak hevernek szanaszét.

Tovább...

Falusi Adrienn

...Megoldjuk...

Fájó, mikor kiáltásban törnél ki, de hangod elvész nyomtalan.
Kínzó, mikor úgy érzed, már minden tetted hasztalan.

Tovább...

Roszkopf Mónika

Levegőt!

Felhők felett messze szállni,
Végtelenbe messze látni,
Úgy szeretnék, oly nagyon,
A rosszból kiutat találni,
Bútól, bajtól szabadulni.

Tovább...

Nagy Lajos Gábor

Várhattam volna

Talán, ha várok... azon a szeptemberi éjjelen.
Maradhattam volna még anyám testében.
Nem siettetett semmi, de én rohantam előre,
Minél előbb kint akartam lenni, futni a mezőre.

Tovább...

6777
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ