Versek a sorsról

Ametist

A csend tava

Csend-tóba hálót merít az éj,
szél-hárfáján az ősz zenél
- varázslók fejedelme -
mint bíborszínű kelme
omlik le falakról a repkény,
fák lombjai közt keresném
a nyár utolsó üzenetét,
s a szél gondtalanul...

Tovább...

1010

Lukács Mária

Fényörvényben

Engem mindenki másképpen lát,
félrefésül tekintetével,
és ha egy kicsit felengedek -
hullámod tart tenger ölében.

Tovább...

1615

Aranyodi Zoltán

Hol az a hely

hol az a hely
hol élnem kell
hol az a hely
hol félnem kell

Tovább...

Aurelia Surrealis

Titkaim virága

Egy régi Almodóvar filmben érzem magam,
amiben a főszereplő eléggé zilált,
és az álnéven publikált írásairól ír kritikát,
én is írok, első látásra mindig mást,
de mintha mindig ugyanazt írnám tovább.

Tovább...

Hangyási Mihály

Mintha

Mintha csak fekete
varjak csípték volna,
cakkozták volna ki
lelkünk virágait.

Tovább...

55

Deák Tímea

Romok és virágok

Nehéz a járásom, légszomj gyötör,
többszörösen újjáépült és összeomlott
világom rom-kövei feszítik szét mellkasom.
Nem tudom kilökni magamból,
talán még mindig van hely a romokra ingatag
várat építeni, melyet egy könnyű szellő,
egy szép hazugság újból megsemmisít.

Tovább...

Szakáts Zsolt

Csatatér

Hiányzik a víz, az étel, s melegség is ritkán van.
Eső, sár meg fagyhalál bőven itt a háborúban.

Tovább...

Dornis Szilvia

Találd meg!

Találd meg a csillagot,
a felhők felett elvezet
a hang, a szív, s a dal,
ami szól neked.

Tovább...

1316

Henth Ferdinánd

VI-VII. élet

- Hol vagyok? Hogy kerültem ide?
Hogy kerültem ebbe a börtönbe?
Igen, az lesz. Sötét falak és rácsos ajtó,
Biztonságot alig adó
Hely ez. De hogy kerültem ide...

Tovább...

00

Bolyos Csaba

A Duna

Parton hallgatom, hogy morajlik a Duna,
Lassan hullámzik, komótosan megy tova.
Mossa a partot robusztus könnyedséggel,
Mit sem törődik ő az emberi léttel.

Tovább...

Tallósi István (tallosi70)

Én, Te, Ő...

Én szeretlek - Te nem szeretsz.
Ő szeretne téged, és szeret is talán,
Mi szeretnénk azt, ha Ti is szeretnétek,
de Ők szeretni félnek

Tovább...

Pál Lajos

Hull a pelyhes...

Hull a pelyhes, fehér hó,
de nem jön el hozzám a Télapó.
Térdig járok a hóban,
mert éppen fát vágni voltam.

Tovább...

1421

Zelenka Brigitta

Hála gyöngyeim

Ha színpompás égő ősz ölén
rozsda lombokat szél cibál,
ha jégből csipkét horgol a tél,
és fehér paplant varr puhán,
virágba borult almafákon
ha madárkoncert égbe zeng,
s balzsamillat-nyár éjszakákon
békességet ad rám a csend...

Tovább...

4553

Bálint Anna Mária

Összetartozás

hadd sírjam ki szemem a válladon
hadd jusson eszünkbe régen milyen szép volt...

Tovább...

2329

Klonka Ildikó

Hitünk e létben

Hisszük, hogy nem vagyunk hiába...
hogy életünknek magva nem oktalan hullott e világba.

Tovább...

512