Versek a sorsról

Fekete Dániel

Varjak

Imába burkolt, üres szavak,
vándor lelkű, jámbor varjak,
hitbe fojtott, hazug élet,
vakon hívő el-el téved.

Tovább...

Voodoo

Szállj el, szállj el...

Fáradt hűtőmágnes lapul a cetlik alatt,
fehér zománcon egy kis katicabogár,
alatta kopott felirat: I LOVE LADYBUGS!
...már meg se ismered talán, pedig
évekkel ezelőtt te hagytad a hűtő falán,
kész csoda, hogy idáig fent maradt.

Tovább...

5052

Magyari Phila Csaba

Élet?

Ezek volnánk mi, önző, gyarló emberek!
Ha változtatni kéne, két szót mondunk: Nem merek!
Szenvedünk ebben a gyökértelen világban.
Álmosító szavakat hallunk minden imában.

Tovább...

Bakos Erika

nem város az...

nem város az
hol naponta járok
ahol sötétek az éjek
s röghöz kötnek az álmok
fehérre meszelt házak
körös-körül erdő
kígyóként kanyargó Tisza
vize élet s temető...

Tovább...

Vér Zoltán

Háborgó város

A toronyban egy mesterlövész gubbaszt,
A lány is tudta,
De ha az utcán hever a teste, már
Nem bánta volna.

Tovább...

Kurilla László

Úgy szeretném

Egy gyertyalángot szeretnék védeni, óvni.
Próbálom szeretettel körbe-körbe vonni,
hogy libbenő lángját még lássuk fellobogni!

Tovább...

1420

Edi

Öntudat

Szememmel figyelem a gyönyörű eget,
Kezemmel tapintom a beforrt heget,
Színes gondolataim a felhőknél fent,
Szürke testem itt a porban lent.

Tovább...

Bíró Krisztina

Morajló tenger

1.
Ez vagyok:
Egy csöndes morajlás.
Egy tétova mozdulat
Az acélkék levegőben.

Tovább...

Nyéki Noémi Virág

Fájdalom

Láttam sötét utat,
mi kihalt volt, s fenyegető.
Varjak tépázta falevelek hullottak alá
a mocskos, fekete semmibe.

Tovább...

Gébics

Párisz

Lehettél volna Ázsia és Európa ura,
vagy bölcs, kinek győztes minden háborúja.

Tovább...

712

Kamarás Klára

Nekrológ a törmelék fölött

Eltört a kék-virágos tálca.
Értéke nem volt, semmi márkajel,
még gyári szám sem sínylődött az alján.
Valami régi készlet utolsó darabja,
naponta használt, megtűrt ócskaság.

Tovább...

7389

Farkas Anna

Szavak elnémultak

Nem tudlak kizárni a gondolataimból,
elterelni őket, mint szellő a felhőket,
visszatérő emlékképek az álmaimból,
igézők, mint ecsetvonások a festőnek.

Tovább...

Varga Regina

Szörnyek vagyunk

Értéktelenek vagyunk mind,
Két lábon járó szörnyek,
Nem értünk máshoz, csak pusztításhoz,
Hogy elrontsuk a szépet.

Tovább...

Dalmai Rozi

Magánhangzók nem szonettje

E
fekete eget festett egy eszperente tetemre,
mely eresz felett szerette, de eltemette,
mert elfedetlen lelenc lelke megremegve felemelte.

Tovább...

913

Virginás András

Volt egyszer egy ember

Kutya sem törődik veled,
Te sem vársz már senki másra.
Álmodból rázod fel magad,
Fittyet hányva a világra!

Tovább...

4146