|  | |
|
Őr vagyok az éjben Fáklyát gyújt az éj
Egymagam a homályban
De jó meleg kabátban
Őrt állok én.
|
| | Magosi Csongor |
|
| |
|
|
|
Bársony töredék Lágy susogás bársonyos láz, megkérdezve hol a ház
jámbor szelíd szólam elment de visszajön, súgta.
|
| | Király Dávid |
|
| |
|
Bohém éjjel Ma éjjel szabad leszek újra...
csak egy pár órát adj!
Hadd halljam, ahogy pendül a gitár húrja.
Hadd érezzem a dal ritmusát,
a füstös kocsma illatát!
|
| | B. Nagy Krisztina |
|
| |
|
A természet lágy ölén De jó is lenne a természetben élni
Minden bajtól s kötöttségtől távol
Hallgatni a madarak éneklését
S elfelejteni mindent mi teherként hat ránk.
|
| | Angyal Gábor |
|
| |
|
Alliterálva-alig találva helyet Homloka hegynek,
Gyenge gyereknek,
ad adhatót.
|
| | Moczok Márió |
|
| |
|
Csukd be a szemem! Ellelketlenítettek.
Elembertelenítettek.
|
| | Vári Csaba |
|
| |
|
Kedvem lenne… Kedvem lenne valami egészen másra...
...hogy elcsábítson a szépség varázsa...
|
| | Paniti Judit |
|
| |
|
Lenni, vagy nem lenni...(?) Lenni, vagy nem lenni: ez az a vérzés,
mely bíborba önti agyvelőnk -
dönteni kéne - vinni a végzést:
tiszta lapunkra pecsételőt.
|
| | Nagy Zsuzsanna |
|
| |
|
Magyar vagyok Magyar vagyok vajdaságban
Magyarnak itt születtem
Hazám, népem, szabadságom
Büszkeségem s nagy álmom.
|
| | Magosi Csongor |
|
| |
|
Vérvörös tulipán Zöld réten az őz
elvágja lábát,
nyomokat hagy mindenhol
a vérvörös tulipán.
|
| | Caitlin Walsh |
|
| |
|
Ballag az indián Ballag az indián mert elvették tőle mi az övé volt
Tüzes bottal s erős dühvel szétvertek mindent mi szent volt
S a zsivány ki betört nem ismer kegyelmet
Nem kímélnek ők senkit sem férfit sem nőt sem gyermeket.
|
| | Angyal Gábor |
|
| |
|
Változás Megváltoztam... vajon miért?
Talán mert elengedtelek.
|
| | Gombkötő Bianka |
|
| |
|
Magányos utazó Messzire fújta a szél,
Idegen helyen védelmet kér.
|
| | Patonai Nikolett |
|
| |
|
nincs cím sas lebeg remegő lelkem felett
selymes tollai kábult fejemre esnek
forró a természet belém olvad végleg
isteni muzsikáját szívom tisztásom
mélyére vaderdők éneklik végtelen
életük zárt kapuk mögött illatos
mély hangjuk reményt kelt minden...
|
| | Muzsi Levente |
|
| |
|
Kalitkába zárt Madár Pici ez a hely, gyilkos benne a magány,
Májam tépné örökkön-örökké, s tovább,
Csak a remény, ki ha kell, mellettem áll,
Mindig felbukkan, ha szükség van rá.
|
| | Papp Edit |
|
| |
Szerző
Haza
