Versek a szabadságról

Pete László Miklós

Mindig a Lehetetlen visz előre

Mindig a Lehetetlen visz előre.
Isten se néz soha
A túlerőre.

Tovább...

610

Sajt J.

Taxi

Ha nem szállsz be, az őrült nagy hiba.
Ketten indulunk majd egy taxiba,
Sárga lesz, kockás és remek.
Te sem vagy már sokáig gyerek.

Tovább...

12

Kapocsi Annamária

Dallamfény kiadó

Táncoltunk estevakon
holdudvar könnye vagyon,
gazdagok mind, kik akik,
lépteik százában dallamház jár.

Tovább...

Érsek Réka

Tánc a sötétben

Boldog arcok vesznek körül,
a tudat megfagy, csak az arc örül.
Minden lélegzetvétel fájdalmas,
még szorítom torkom, nem ártalmas.

Tovább...

Jakab Fatima

Holdfényes éjjel

Épp csak leheveredtem egy padon,
itt a napfényes tengerparton.
Csak nézem a fényeket,
milyen csodásak e nyári éjjelen.

Tovább...

Makovics János

Élet és halál

Mily furcsa az "élet", mely mindenkinek
mást jelent, hiába vagyunk egyek, emberek,
ki-ki máshogyan látja - fogja fel a világot, melyben
él, hordozva mindannyiunk közös ősi terhét.

Tovább...

22

Verebi Éva

Október Novembere

Váratlan megreccsen, fagyos a november, - botlik a lábam -
rőt avar alá bújt, sorsom rég figyelő platánfa ága.
Alig múlt el idő, derekát öleltem, szemed figyeltem,
arcom kérőn simult kérgesült időhöz, s vágytam szerelmed.

Tovább...

2122

Benke Csaba

Vándor Székely

Székelyföldön születtél, ott is nevelkedtél,
Mi vett rá téged, hogy innen elmentél?

Tovább...

11

Veress Szidónia Krisztina

Repülők

Nincs semmi sem oly végtelen,
mint az ég homloka odafenn,
és semmi sem oly szabad,
mint lebegni szárnytalan,
hogy a gépek, mint madarat
a hatalmas égen tartanak.

Tovább...

Molnár Tamás Péter

Határszélen

Édesanyám, add a kezed,
Most már szabad, most már lehet.
Mi akkor történt, én nem bánom,
Hogy átszöktem a nagy határon.

Tovább...

11

Ember István

Hazám, féltelek

Hazám, én féltelek
látom, gyülekeznek feletted
vad, sötét fellegek,
marcangolnák drága tested,
mint tették egykoron,
ezt nem, nem hagyom.

Tovább...

Horváth Máté

Egyszer majd hazaérek

Hallottam kínjaim visszhangjában
Az indok nélküli boldogságot.
Az értelmetlen örömöt.
Ahogy hazafelé a zajos bicikliút
Porában csendben sétáltam.

Tovább...

Pődör György

Megkésett fényjelek

Az avar nyugalmát már szél dúlja szét:
temetetlen nyár siratja gyümölcsét.
A varjak is mintha egymást gyűlölnék
tépve, marva, hogy melyikük múltja szép.

Tovább...

98136

Kisbogáncs

Nyitott tenyeredben

Lila foltot hagytak bennem a szavak,
mert a szóval bántás lilát fest.

Tovább...

Vonyó Péter András

Pillanat

Vakítva villan az arany alkony
a súlyos, hullám-bíboros éjben,
és nyom emelve csillagos balkon,
fel a boltíves, bársonyos éjbe.

Tovább...