Versek a szabadságról

Sajt J.

Muszáj?

Szabadabb nálunk vajon a madár?
Őt sem köti több, mint élet és halál.

Tovább...

Lovász Margit

Kismadár

Kismadár, kismadár, dalolj még egyszer,
kiabáld a világba vidám füttyös éneked.
Van neked millió mag, kenyér héja, finom víz,
hát hidd el nekem, kismadár, nem olyan rossz itt.

Tovább...

Rajkai Viktor

Évelő érzelem

Tollam írásra fogom,
pennám rajzolni szánom.
Harmatos illattal telítődik lelkem,
e gyönyörű panoráma beragyogja szívem.

Tovább...

Pozsgai Gyula

Feszültség

Az ember teli feszültséggel
mit hova hogyan és kivel

Tovább...

Hegedüs Andrea

Több a sokknál

Nem kell cenzúra, radír, satír;
szánkban sem fér el már a sok bankó, papír.

Tovább...

Baráth Sándor

Mosolyogva

Mosolyogva szép az élet,
Csak ne fagyjon a szánkra.
Amikor az ember téved,
Rájön, nincsen hazája.

Tovább...

3436

Uzelman János

Egri hősök

Csillogó páncél.
Régi, kopott bőrmellény.
A szív a lényeg!
×
Vitézi kardok.

Tovább...

5354

Pál Tibor

Csend!

Vénségemre megint fogjam be a pofámat?
Gyermekként elzavartak, hogy ne szóljak bele,
Amiről a nagyok közt megy a terefere...

Tovább...

15

Böőr Tamás

Mondd, mire jó?!

Mit gondolsz, mire jó a harc
Az álnok, mosolygó, kéjes arc
A félig lecsukott pillák
Ha azon egy könnycsepp buggyan át?

Tovább...

Parajdi Attila

A Csikós

Már iskolaablakon, jégvirágok közt is
Érte jött egy csikó,
Padok alatt nyerítve rá:
Ez nem nekünk való!

Tovább...

Czibrik Eszter

Kételyek tengere

Vágyom, hogy nyeljen el a víz mélye,
a kételyek legmélyebb tengerébe.

Tovább...

Gravest Rosemary

Túl sok - túl kevés

Van, amikor sok, de néha pont elég
Valahol jól van, valahol túl kevés
Mikor az agy áll, átéled a szép mesét
Olykor csendes, hol színes és zenés.

Tovább...

Antal Nikoletta

Az aradi vértanúk emlékére

Szomorúan kel fel a nap e napon,
Jó emberek hullottak el Aradon.
13 magyar vitéz őszinte hite
Őket mégis a halálba vitte.

Tovább...

12

Szűcs János

Örök csillagpor-lét

Emlékfoszlányokat idéznek fel
a gomolyfellegek;
rügyeket, életet éleszt,
fakaszt a tavasz.

Tovább...

Schmidt Károly Imre

Révülésben

Pihenni tér tintámban a gondolat,
szemem a távoli homályba réved,
látok csupán fénytelen kontúrokat,
az elmosódott idő zátonyra téved.

Tovább...

4966