Versek a szenvedésől

Heniger Istvánné

Félelembe zárva

Falak mögötti apró világok
őriznek rég rejtett titkokat,
kevés az, ami kiszivárog,
túl erősek azok a kőfalak.

Tovább...

2443

Kovács Dániel

Szavaim szöknek

Szavaim szöknek szívem szobájából,
szöveget szövök szívós szálaiból,
szívesen szólok szokatlan szóval,
szóval szabályt szegek ismételt szóval.

Tovább...

Ambrusz Eszter

Nélküled

Elgondolom, este még a szemem őrizted,
Szép szavakban hagytál, mondtad örökre,
Hívogató mámor, átölelve hintett,
Borospohár hangja csendítette lépted.

Tovább...

Nagy Antal Róbert

Jelenkor

Vakon gazol a megvetés
a bűn burjánzó kertjében,
de a torkán is ott a kés,
mert a fene is fenét fen.

Tovább...

Szőke Nikoletta

Széthullt Család

Föld hamu porából újra földre hull,
Kétszínű lét, szemében véres szikrát vet az éj.
Mocskos hazugság szennyezi be testét,
Gömbvillámként csapódnak szanaszét.

Tovább...

Csurulya Csongor

Vallomások

Én Isten fájáról haraptam féregbe,
Én a süketítő elsők között voltam,
Mikor Prométheusz tüzet lőtt fülembe,
S Ethon gyakran hiú májam marja mostan.

Tovább...

Borbély Csaba

Örökség

Megbénít egy nehéz súly
Talán nem élhetem túl
Jobb lenne zuhanni mélyre
Tengereknek fenekére

Tovább...

24

Juhászné Bérces Anikó

Fényképalbum

Megsárgult fényképek, tanúi a frontnak,
felkavar a látvány, - borzalmakról szólnak.
Részvéttel lapozom apám örökségét,
mesélte, hogy várták a háború végét!

Tovább...

ZeroZero

Elbukott évek után

Itt ülök, hol sokszor, szolga gyermekéveimben
Keményedett, semmitmondó arccal
Szemem alatt vastag, lila árnyak
Szülőfalum: csoda, hogy az Isten innen ki nem lök!

Tovább...

47

Lénárd József

A szenvedés fenyegetése

Ha meglátnak, mint visszatérő bűnös,
koldusod vagyok. Harcos életemben
az alázatosság megalázott. Lennék rabló
kis cinkosa, vagy tüzes Jeruzsálem,
hol szétdobálták az ezüstpénzen vett
kereszteket... Sok lett a fájdalom s a vétek.

Tovább...

Csurulya Csongor

Négy éve

Lassan több mint négy éve már,
Hogy fullaszt a tavasz, s megvet a nyár,
Hogy bánatnak ütöm szegény fejem,
Hogy jótól messzire csendesedem.

Tovább...

88

Timkó Antal

Egy hajléktalan balladája

Bort, bort kérek én, nem pedig kenyeret,
Hogy vígan daloljam, Isten veletek!
Bor gyógyítja meg kínzó fájdalmamat,
Csend takarja be csillaghajlékomat.

Tovább...

Kurucz Ádám Pál

Pesszimista pillanat szülte gondolatok

Az egész égbolt szürke, minden kocsma sír.
Minden egyes pohárban ott a borús hír.
A hamutálak alján a doh bőgve alszik el.
A kocsmárosné kisírt szemekkel kérdezi: "Mi kell?".

Tovább...

12

Halász Csilla

Szörnyeteg

Azt mondtad, gyűlölsz,
szemed elé ne kerüljek.
Szörnynek láttál,
ki nem érdemel szeretetet.

Tovább...

Benczik Gréta

1998

Születtem s meghaltam, épp ebben az időben
Jöttem e világra, ide a rosszba, a kivégzőbe.
Megbántam, talán jobb lenne, talány.
Sétálok tovább a rosszba, mert vár az ármány.

Tovább...