Versek a szépségről

Pozsgai Gyula

A tenger és az ég

A tenger vitatkozik az éggel,
a szellő köztük lapul, ő csak tanú.

Tovább...

Musztrai Anikó

Magnóliák

Már nyílnak a magnóliák.
A sok hosszúra nyúlt ág végén
a rügyekből bimbó fakad,
a bimbókból kis virág.

Tovább...

911

Steel

Nap végi halkulásban

Még fehérek a felhőrajzok odafent,
árnyéksellők úsznak elő barkák alól,
de a fénygyöngyözés mindjárt oda lesz,
és a csönd harmóniája földalol.

Tovább...

Tekes Imre

Kék nefelejcs

Kinn a mezőn járva virágtenger fogad,
piros pipacs, sárga kikerics kíséri az utam.

Tovább...

Patus Ervin

Ragyogás

ahogy megmosod arcod
a hajnali derengésben
eltüntetve gondosan
az álmok sötét foltjait
s madarak tiszta énekétől
magaddá újra összeállsz
hogy elindulj ismét
a megszokott utakon...

Tovább...

2328

Czeczei Péter

Asszonyok

Remegek. Éjjel van.
Nincs senkim.
Hol vagyok?
Nevető, lihegő, szeszélyes asszonyok!

Tovább...

Nemetine Kodrán Erzsébet

Láss csodát!

Ősz fejem lehajtom ráncos, vén kezemre,
Úgy gondolok vissza elmúlt éveimre.
Bizony nem volt könnyű ennyi évet élni,
Keményen dolgozni, a gondoktól félni.

Tovább...

6166

Kardos Imre

Inkább...

Inkább egy Nő, mint az Úr,
mert nálam a család van az első helyen...

Tovább...

315

Kelemen Katalin

A Mátra pompája

Az én kicsiny falum a Mátra lábánál fekszik,
országunk legmagasabb hegysége, mindenkinek tetszik.
Sűrű, nagy-nagy erdők, sok kanyargó utak,
vannak erre mindenfelé őzek, rókák, nyulak.

Tovább...

Sarkadi Gábor

Antónia

Azúrkék szemed rabul ejtett,
Ne titkold el szép kincsedet,
Te megfertőzted tiszta szívem...

Tovább...

Karkó Ádám

Mintha Te lettél volna ott...

Mintha Te lettél volna ott,
Édes Galambom,
Mert körülöttem kivirult a világ,
Kizöldültek a fák is, s a rétek,
S a kert is kivirágzott,
Mert itt a nyár a bódulatom,
Hallom dalod, látom remegő pillád,
S tudom, hogy léted az, mi engem éltet -...

Tovább...

Pozsgai Gyula

Estebéd

A NAP magasan,
mellettem kosaram.

Tovább...

Füleki András

Nyári emlék

Ha tudnád, lelkem akként rajong érted,
Minden pillantásom istenít téged.
Finom színű madár dalolgat a fán.
Ki teheti, pihen malomvölgy taván.

Tovább...

02

Balogh István (estvanbalog)

Kis barna a vállaimon...

Tűzről pattant igen fürge
Meg is nézte őt az ürge
Szandáljától dús hajáig
Gyönyörétől az illatáig
Kisírhatnád vágyaidat a vállamon
Ki tudja mikori ez az alkalom
Szöcskemódra ugrok véled...

Tovább...

56

Kövecses Anna

Pirkadat

Hajnalcsók, ha csillan
Cserebogár-szárnyon...

Tovább...