|  | |
|
Mindenkinek! Mindenkit szerelme éltet
Szerelme, ki nélkül nem létezhet.
|
| | Gajdics Alexandra |
|
|  |
|
|
 |
Tiltott A Holdfényben,
csókolóztak, vágyakozástól,
Félelemtől Kétségbeesetten
Könnyeik összefolytak.
|
| | Amoun Wided |
|
|  |
|
Szerelmemnek A szerelem angyalainak bódult vad tánca
Ekkor, kelt szárnyra egy fiú és egy lány vad románca
Még nem tudták hogy életük első tornáca
És egy új élet első állomása
Kerülgették egy mást, mint a farkasok a prédát
Néztek egy másra szenvedélyesen s némán
|
| | Terék Gábor |
|
|  |
|
A különlegesség Van egy lány kinek hangja selymesen simogatja fülemet, mely lány gyönyörű ajka az én ajkamhoz érve...
|
| | Fercsek Krisztián |
|
|  |
|
Érzelmi Fókuszpont Új előttem, múlt mögöttem
Vándorútra indulok
Sáros az út amin jöttem
de most végre mosdhatok.
|
| | Balogh Béla |
|
|  |
|
Várni Fenn a ház tetőn,
Régóta várom őt.
|
| | Varga Barbara BaBu |
|
|  |
|
Egy mondat Törött homokórából pergő halott szemcsék, csak ennyi az életem mi semmivé válik ócska kacatként dobom a sutba a többi kolonc mellé és csak kiáltom némán, a szavak könnyes ajkamra fagynak...
|
| | Buza Katalin |
|
|  |
|
Vers Neked Már rég el akartam neked mondani
Azt mi bennem él,
Csak nem tudom, hogy mondani,
Pedig az érzelem bennem él.
|
| | Váradi Ninetta |
|
|  |
|
Még visszanézek Még vissza-visszanézek
lopva, fürkészve arcodat
jaj, csak meg ne láss,
hogy téged nézlek
cinkosom a pillanat.
|
| | Lénárt Anita |
|
|  |
|
Barátságból szerelem Szeretem a percet mikor körém fonod karod,
szeretem a csókot ahogy általad kapom!
Szeretem a hangod, mikor nekem szól a szó,
szeretem a napot, veled minden perce jó!
|
| | Simon Marianna |
|
|  |
|
Ha eljön a tavasz A hó-
meg a gyöngyvirág
lehajtott fejjel indul,
és besétál asztalodra,
fehér hallgatással
belecsücsül a pohárba.
|
| | Kui János |
|
|  |
|
Különös szerelem Bánatban fogant, különös szerelem,
Mélységes, mint sötétkék gleccsertavak,
Melyeknek vize átlátszó és tiszta,
S a víztükörben a hegyek látszanak.
|
| | Farkas Éva |
|
|  |
|
Andinak 2 Az voltál nekem, mi az életnek a lét,
mi az éjszakának a sötétség!
|
| | Bogdán Attila |
|
|  |
|
A tél Elmúlt az ősz, integet a tél, Nem lesz már meleg egy kis ideig. Süt a nap, de nem melegít, Fáj az én szívem, mert nem vagy itt. A madarak elszálltak, A virágok kihaltak. ...
|
| | Balogh Natália |
|
|  |
|
Hozzád bújva Megjelenésed elkábított hamar,
Azóta a szívem csak téged akar.
Elcsábítottál híres messzeségbe,
Elszédültem hívó szemedbe nézve.
|
| | Czégány Szandra |
|
|  |