Születésnapi versek
Amikor már úgy érzed, hogy senki nincs veled,
Gondolj ránk, a barátaidra, akik itt vannak neked.
Összegyűjtöttem fénylő gyémántkönnyeim,
fájdalmam hullott el cseppecskén, semmibe.
Belezsugorodtak zsibbasztó görcseim -
volt idő, amikor nem bíztam senkiben.
Nekem rendelt az ég
s te nézted arcomat,
és amíg szemedet kerestem
szememben megcsillant a Nap,
tudtam én akkor értem jöttél,
te engem, én téged választottalak...
Mint az a kis hajó
bent a tengerben,
hánykolódtam én
hullámok dobáltak,
itt-ott partra vetett,
de a dagállyal
én is tovább álltam,
míg Rád nem találtam.
Ez a nap a legszebb nekem, mert ekkor születtél,
e napnak köszönhetem, hogy az életem lettél!
Éveim számát taposom,
éjjel még rólad álmodom,
hitem
hintem.
Hogy mondhatnám el tenéked
azt a csodás érzetet;
Mikor szívem alatt hordtam
kezdődő kis életed?
Fordulj a fény felé, ha a kedved sötét;
az árnyék, a bánat eltűnik majd mögéd.
Nem fontos, hogy hány gyertya van a tortádon,
Nem fontos, hogy hányszor múlt el a karácsony,
Csak az fontos, hidd el, és ez hoz majd diadalt:
Maradj a szívedben örökké fiatal!
Évem száma ötvennégy már,
s nem tudhatom, lesz-e még pár
évben
részem.
Ünnepelünk, hiszen éppen
ma van negyed százada;
Másodszorra köszöntött rám
az élet szép tavasza.
Ma lenne a születésnapod.
Ha lennél.
De Te már egy éve elmentél.
Így csak ezt a verset kapod.
Születésnapodon nem mondhatok egyebet,
Csak annyit, hogy az isten áldja meg mind a két kezedet.
Köszönöm amiért annyi jót teszel,
Köszönöm, hogy vagy és még sokáig leszel.
Amikor én megszülettem,
nem tudtam még, mi vár reám.
Anyám hangja csengett fülemben,
s magasba emelt az édesapám.