Versek az unalomról

Molnár Norbert Vilmos

Tétova

Lomhán jár az óra ujja,
Nyomott idő képe múltat.
Kora reggel s Nap sem süt,
Éjszakába burkol mindenütt.

Tovább...

Rőczei Attila

Gyümölcsfa

Bár fám a levelektől ritka,
Mégis termi gyümölcsét.
Locsolnám, táplálnám néha,
De nem látom már vékony törzsét.

Tovább...

45

Becze Máté

Unatkozom

Unatkozom...
Nagyon
unatkozom...
Minden
unalmas...

Tovább...

44

Váradi Éva

Akiket zavarnak a zajok

Elégedetlenek az emberek.
Csendben kell lenni mindenkinek.
Nem szeretik a rendbontást.
Bográcsoláskor történő hangoskodást.

Tovább...

Hegyes Beatrix

Gondoltam, gondtalan

Gondoltam egyet, kékre festettem a vén eget,
Gondoltam még egyet, tarkára mostam a szép hegyet.
Mindegy, mit teszek, mindegy, mit veszek
Mindig kell, kinek "szemibe" tövis kell legyek.

Tovább...

23

Bíró Regi

Tantárgyak

Nyelvtan, töri, föci, biosz,
unom a napot, de a tanár kioszt,
eszembe jutottak "kedves" szavak,
visszaszólok, mert egy büdös paraszt.

Tovább...

Bíró Regi

Hang

Hallok egy hangot a fejemben,
Nekem szól, hogy fejezd be.
Hallgatom, mit mond a hang,
várom, hogy mit is akar.

Tovább...

37

Bodnár Kinga

Egy érdekes nap...

Mi lesz ebből, még nem tudom,
De nem ökörség, azt tudom.
Kivéve, ha el nem szúrom.

Tovább...

Szabó Dániel (Daeniel)

Magányos őr

Egyedül ülni,
Teljesen eltűnni
A világ elől.
Kedvem bedől,
Sérült fal
Önbizalmam.

Tovább...

Hagyma

Planet Tinfoil

Csináltam egy alufólia-krumplit,
és kíváncsi vagyok, hogy mit gondolhat
rólam vagy a világról vagy bármiről,
és hogy vajon, hogy látja a dolgokat,
amik körülveszik, mint a gyöngy-csiga,
amit régen fűztem, de már nem tudom
a nevét sem, pedig nagyon szerettem,
vagy a monitor, amin épp most unom...

Tovább...

Fa Pál

Időjós lennék

Időjós lennék ... ha lehet!
Megállítani szálló felleget!
Megjósolni, miből mi lesz!
S pirulni csendben, ha tévedek.

Tovább...

Polgár Virág (Wind)

Füst

Az ablak árnyékot vet az összes deszkára,
Míg én kint ülök a szoba ablakában.
A füst, mi számból távozik,
Semmivé lesz a világban.

Tovább...

Vizin Krisztián

A falu télen

Fagy járja a földeket, késsel szúr az unalom,
Nincs a határban élet, halál járkál az ugaron.
Kóbor kutya fogát töri egy fagyott nyúltetem,
A csend beleordít az űrbe, holt minden lételem.

Tovább...

Sámuel Mona

Ablakok

Bemért autók sorjáznak, sietnek.
Ülésükbe képzelt ügyetlen messzeség.
Fásult aszfalt-kátyúk futószalagján,
bora vérbe mártott tétova ódák.

Tovább...

Sámuel Mona

Jó reggelt!?

Felugró ablakok, soroló havakon lovagló
városdarabkák, sejthiányos puzzle óriás.
Lakatlan ágyak, monotóniás vad hajszák.

Tovább...

56
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ