Versek az unalomról

Terjéki Tamás

Parlagon hever

Parlagon hever
szívem minden csücske.
Már évek óta nem
szeretett senkit.

Tovább...

Besenyei Szebasztián

Melankólia

Melankolikusan telnek a napok.
Az unalom magát rágja.
Kesernyés ízű, száraz tengerhabok.
A meleg a szemem vájja.

Tovább...

57

Dalmai Rozi

Magánhangzók nem szonettje

E
fekete eget festett egy eszperente tetemre,
mely eresz felett szerette, de eltemette,
mert elfedetlen lelenc lelke megremegve felemelte.

Tovább...

913

Nagy Valentin

Esti séta

Unatkozó hulladék
a városokban szerteszét,
mindenhol az utakon,
unatkozó unalom...

Tovább...

Grósz Dávid

Unalom

Drága unalom, mindig megtalálsz engem,
senki nem ír, csak a monitort lesem.

Tovább...

714

Hegedűs Lajos HegedusLajos

Lehetne másképp

Bágyadt, álmos kisváros,
hol poros, hol meg sáros.
Ásítozik, nyújtózkodik
a dagadt, sűrű unalom,
van egyhangúság uralom.

Tovább...

Héja Tamás

Tanulást színlelek...

Három órát ülnöm kell még,
és úgy tennem, mintha tanulnék.
Mindenki más a dolgát végzi,
elsétál előttem, és azt nézi,
hogy én vajon mit csinálok...

Tovább...

Kacsó Róbert

Tárgyak

Az óra megállt pontban hétkor,
A mutató rozsdás, nem toporzékol,
Fény rejtélyesen ül az elhagyott szobában,
Nem ilyen volt a fal se korábban.

Tovább...

Szűcs János

Novemberi hétfő hajnalok

Feketekávé gőze-köde gomolyog,
fölém hajolnak kócos hajjal, monoton,
párákba burkolt novemberi hajnalok:
ablakomról a telihold elpárolog.

Tovább...

Dombi Diána

Álombavárt katarzis

Fekete, fehér, feketefehér,
Fekete, fekete, feketefehér,
Fekete, fekete, fekete, fekete,
fekete, fekete, fekete.

Tovább...

Szücs Réka (emerenc96)

Sokszavas

Ko(z)mikus,
Szatirikus,
Epés,
Gunyoros,
Szerény,
Harmonikus,
Vicces
Versek...

Tovább...

Császár-Pál Ferdinánd

Semmi az űrben...

Szobám falára tekintek, nézek üresen,
Ez az én lakhelyem, ez az én üregem,
Bámulok bamba, a napokat számolom,
Élek még, vagy halok, azt én már nem tudom...

Tovább...

Ózdi Annamária

Papírfecni

A törött gondolat darabokban hever az ágyam mellett,
míg a köztes sorokban dalolnak a szavak,
a szőnyegszálak tanúi a tétovázó a papír-istenek
előtt bágyadtan alszanak.

Tovább...

Molnár Balázs 98

Lidérc

Lidérc nyomja vállamat,
s álom szememet,
az idő megnyúlik, s
kiszabadulni nem lehet.

Tovább...

Lencsés Zoltán

Amikor a vágy is szürke

amikor a vágy is szürke
a szerelem oximoron
sír zokog az egó tükre
homok száll le a torkomon

Tovább...

2531