|  | |
|
Kulcscsomón kulcsok csörögnek Kulcscsomón kulcsok csörögnek,
a lépcsőház csendje hideg vas.
|
| |
|
|  |
|
|
 |
Reggel, ha dolgozni indulok Reggel, ha dolgozni indulok,
szeretőm megcsókolja számat.
Olyankor a gyufák mérge nem
keserű és nincs bennem bánat.
|
| |
|
|  |
|
Mikor a kutyákat... Mikor a kutyákat
a vágyra eresztik,
nyüszít a szükség:
lábaimhoz fekszik.
|
| |
|
|  |
|
Vacsora a gázon... Vacsora a gázon,
kihűl bennem a nap.
A rutin póráza enged,
az este szabadabb.
|
| |
|
|  |
|
Megy magától Lassan lépked a délután,
hamu izzik a csikken.
|
| |
|
|  |
|
Tócsák közt kanyargó Tócsák közt kanyargó
az út, felcsapom magam.
Átgázolok mindenen,
istenen is, ha van.
|
| |
|
|  |
|
Töltés oldalán töltés oldalán sok a fű
az élet erre egyszerű
itt traktorok vannak vasak
vésik földbe a gondokat
|
| |
|
|  |
|
Kimondott szavak parazsán kimondott szavak parazsán
melegszik kevéske vacsorám
felszárad bent a sajgó semmi
jó tárt karokba hazamenni...
|
| |
|
|  |
|
Bennem dombok… Bennem dombok vannak, lankák,
egyikre se ácsoltak keresztet...
|
| |
|
|  |
|
Széttépett papír Széttépett papír a csend,
remélem pár szó elég lesz...
|
| |
|
|  |
|
Aszfalton gyerekrajz aszfalton gyerekrajz
krétapor üzekedik széllel
itt szíjjal nevelnek
minket nem kenyérrel...
|
| |
|
|  |
|
néni kendő alatt némuló percek
rőzseseprűvel kisepert napok...
|
| |
|
|  |
|
rácsosak az esték sörényes évekkel futottam
mára betörtek minden eszmét
vágyaim fáradtan hajtanak
haza rácsosak az esték...
|
| |
|
|  |
|
három sóhaj szabadságom bilincs
ez van semmi nincs
|
| |
|
|  |
|
Melósok az ín feszül izom sajog csak szívják a vasporszagot...
|
| |
|
|  |