|  | |
|
Könyv a ködben Kóbor verseskönyv didereg fapadon
- Öreg járművek jó reggelt krákognak -
Párás szemüveg hajol fölé, s egy cigaretta
Együttérző köd pityereg a lapokra
|
| |
|
| |
|
|
|
Igéző (Nagy Lászlóért)
Felhőjáró szép teliholdam
Gyémánt-könnyű gyöngysarlóm
|
| |
|
| |
|
Este Testi fájdalom tanít csendben tűrni
Esti gondolatokat leszűrni
Sziklává szilárdul észrevétlen
legyintett mindennapok hordaléka
- immár hozadéka -
Márványszobroknak hitt szalmabábok...
|
| |
|
| |
|
Léleklékek 1.
Szemeimben kopjafák merednek a múlt hamvain.
Sűrű erdejüktől nem látom a jövőt,
ködben oldódó jelenemre
erőtlenségem borít rongyos szemfödőt...
|
| |
|
| |
|
Húzd meg - ereszd meg! Télből nyárba
Nyárból télbe
Hajszol az isten
Évről évre.
|
| |
|
| |
|
Szeress 2 Ne úgy, mint én téged:
Mint kit izzani vágyás éltet.
|
| |
|
| |
|
Váltó-láz A tehervonatok nagyon messze járnak
Zajuk ködbe vész, a sínek egyre várnak...
Buzgón megvetették koszos kavicságyuk
Hátha kövült lelkek lefekszenek rájuk.
|
| |
|
| |
|
Árva november Tél tolul őszbe az északi széllel
Meztelen ággal fáznak a fák,
Zúzmara vonja fehérbe a tájat
Hótakarót vágy már a határ.
|
| |
|
| |
|
Az a tánc Álmaim falán
Gyerekes rajz csupán ma már...
- Esti látomás
Csak az a régi-régi tánc,
Mikor a vágy dallamát
Ezernyi illat járta át
Az a világ messze szállt
|
| |
|
| |
|
Odaát Fejére állt a világ...
Netán én fordultam talpra?
|
| |
|
| |
|
Föl a mélybe!
Papp Für Jánosnak Sorsod visszhangzó aknát ásott
- A gonosz már dörzsölte aszott tenyerét -
Lelked a foszlékony hű magányban
meglelte sötétkék, csillagos kenyerét.
|
| |
|
| |
|
(Le)győzött? Már gyerekként megmart
a fekete kígyó,
hogy legyél gonosz,
álszent, ki gyón,
miközben azon töri fejét;
hogyan vétkezzen újra
görcsös markában romlását gyúrva...
|
| |
|
| |
|
Pislákoló mécs Fázós galambraj robban fel az égre
Homályos szemem álmokat lát végre...
|
| |
|
| |
|
Eredendő szerelem Hol vagy varázslatos ihlet anyám,
Ki tünékeny földi életemben
Felold, s ölel mélykék végtelenben
Barátságos, kies csillagtanyán?
|
| |
|
| |
|
Elért a tél Hajladoznak már a fák,
Elszökött a játszi nyár
Körbetáncol most a szél:
Követet küldött a csúf tél.
|
| |
|
| |
Kedvenc
Művészet
