|  | |
|
Szeptember Még jószagú nyár ringatózik
vidám szelek lágy ölén
hol csiklandozó víg kacajjal
kergetőzve száll a fény.
|
| |
|
| |
|
|
|
Vers Csapong a dallam
szavak zenéje
fonódik össze
dal fakad...
|
| |
|
| |
|
Szösszenetek 2. Azok a régi nagy nevetések
már ránk komolyodtak, visszanézek
borongós időnkön át a múltba:
Mondd, hol találnám meg őket újra?
|
| |
|
| |
|
Versbe írlak Megírlak majd, hangjaid
mind mind versbe nőnek:
Ajándékul hagylak itt
a tűnődő időnek.
|
| |
|
| |
|
Láss velem... Szerettem volna, hogy láss velem,
lebbentse fátylát száz titok,
tükörként láthasd két szememben
amit én benned láthatok.
|
| |
|
| |
|
Szösszenetek A megérkezés vágya voltam,
ujjongó hit, de túl korán
tévedtem el önmagamban
a hozzád vezető út során.
|
| |
|
| |
|
Vadvizek Elmerülnék a tekintetedben,
de szemed alkonyi vadvizek
hullámzó tükre lett megint
mely estefelé már jéghideg.
|
| |
|
| |
|
Ügyetlen fohász Vezesd ügyetlen tollamat
míg vágyak és remények
lüktetnek bennem: Ne engedd,
hogy halkuljon az ének.
|
| |
|
| |
|
Hiányzunk a nyárnak... Vágyainkkal szegett
ösvényén a múltnak
hol emlékünk ma is
kéz a kézben jár,
a változás konok
titkain tűnődve
időtlen bolyong
a réges-régi nyár.
|
| |
|
| |
|
Nem dúdolhatok... Dallamtalan csönd botorkál
bennem, napra nap
visszhangzik a némaság, ha
megszólítalak.
|
| |
|
| |
|
Vasalás Ma ott simítok az időn végig
hol gyűröttek az évek,
és emlékeink fodrai
a mával összeérnek.
|
| |
|
| |
|
Őrizlek még... Őrizlek még
mint őszi fák
őrzik levelük
sóhaját...
|
| |
|
| |
|
Hiány Az érzésre feszült gondolatok
most pattanó húrrá pengenek
s egy szívdobbanásra ráölelve
mint vágy-verte dallam, zengenek.
|
| |
|
| |
|
Gyáva Felém induló halk szavak...
Csak suttogj! Meg ne hallják,
azok akiknek nem szabad.
|
| |
|
| |
|
Őrzöd-e még? Még mind ugyanaz, ami szép,
szunnyadó alkonyi rét
cirpelő lágy dala von
fátylat az álmaimon.
|
| |
|
| |
Kedvenc
Idő
Kövess minket
