L. Horváth Zsuzsa

Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ki vagy nekem

Zafírokkal teleszórt bársony az ég
csillagokig száll a tücsök-cirpelés.
Az este borzas hangjai megbújnak
szellőszárnyú árnyék-leplek alatt.

Tovább...

914

Vasárnapi szösszenet

Korai az ébredésem,
nincs még itt a reggel,
bár szürkére olvadt az éji sötét,
homályos opálüvegén nem sejlik át a fény.

Tovább...

Ragyogás

Alkony csorgatja olvasztott aranyát,
szinte kigyúlnak tőle a nádakon
lengő bugák, míg ringatják a tavon
a Nap lágyan elomló fényfonatát.

Tovább...

Nyár-ízű szél

Kemény fagy koccanva dalol
napfénytől csillogó jégcsapokon.
Nevető-csípős a nyár-ízű szél,
ahogy a Balatonról ideér.

Tovább...

Boszorkány-éj

Vágytalan szívem
ringatná hűvösen
holdbéli csónakos
emlék-tengereken.

Tovább...

Hajnal

A hegy mögül kibukó pirkadat
tépett, fekete felhőrongyokat
vet a Vértes sötét gerincére,
festve őket rózsaszínre
s a kelyhéből ömlő fény...

Tovább...

Búcsúzó év

Az Idő sodra magával ragadta
szökő napjaink évnyi halmazát.
Lábunk már az új évbe lépne át,
de szívünket a múlt visszahúzza.

Tovább...

Advent-vasárnap

A sápadt égen
a gyémánt-tüzű Hold
szórja szét fényét,
mint egy vén kobold.

Tovább...

Két világ között

Mint tévelygő szürke felhők
november sápadt-kék egén,
ha űzi őket csípős, őszi szél,
úgy bolyong lelkem két világ között,
nyugalmam nem lelem, szívem összetört.

Tovább...

Érlelődő idő

A megkövült idő kagyló-mélyén
igazgyöngyként rejtőzik a lélek.

Tovább...

922

Emlékező temetők

Sűrű, őszi köd burkol
rétet, erdőt, falut.
Párája hideg cseppekben
vérző levelek hegyére fut,
majd csillanó könnyként, nehézkesen,
a dermedt földre hull.

Tovább...

Hajnali pára

Borítsd rám fátyladat aranyló hónapom
rőt-vörös egeden lángol még a napom
bíborát öntözi erdőknek ölére
október avarán folyik szét a vére
bevonja létemet tündér-léptű fénybe.

Tovább...

Gyász-szilánkok

Zokogó szavak töredeznek,
szemünk mélyén könnycsepp remeg,
midőn gyarló életünk reszket
a Halálnak küszöbén,
s magunkat siratjuk, mert elmentél.

Tovább...

A Nyár fivére

őszi éj szőtte
fátylas ködökbe
szívemet vesztem
vak szerelembe

Tovább...

Fojtó éj

Mily fojtó az éj,
néma vergődés,
kerül az álom,
bár a csend súlya mély.

Tovább...