|
Kategóriák
|
Marie Marel versei(Adatlap)
|  | | |
Mea culpa... Uram, ha vagy, mutasd hatalmad!
Erőim elfogytak. Adj nyugalmat.
Mutass utat! Mondd, mit tegyek?
Nem kértem tőled csak békés életet.
| | |
| | | |
| | A legszebb anya Lángokban áll egy messzi kis falu,
Egy csepp kislányra vetődik gyanú,
Felgyújtotta az otthonát,
A tűz innen terjedt tovább.
| | |
| | | |
Szegedi emlék Csillagmintás ég alatt szendereg a város,
melyről mind tudjuk jól, Tápéval határos.
Azaz, mit is mondok, csak szendergett volna,
Ha arra nem téved pár kóbor poéta.
| | |
| | | |
Üzenet... A bal karom hirtelen elnehezül.
Valami kegyetlenül, mélyen fáj itt belül.
A szívem jeges rémületbe merül.
| | |
| | | |
Mókuskerék... Engedni, hogy erőnk lopják semmiségek,
kis gondok közt leélt unalmas élet.
Rohanással töltött értelmetlen órák,
és nem tudjuk már mi is az a jóság.
Forog a mókuskerék és sohasem elég!
| | |
| | | |
Csak közöny Néhány szó, foghegyről odavetve.
Még csak rossz szándék sincs benne,
Csak közöny.
| | |
| | | |
Banánforgácsolás
(Női módon) Tortát sütnék éppen,
díszíteném szépen,
De riadtan látom:
nincs banán-forgácsom!
| | |
| | | |
Életkép a Metrón Arctalan, könyörtelen, reggeli emberfolyam.
Itt az a menő utazó, kinek ülőhelye van.
Magasság, nem, kor, ruha tán változó lehet,
de egységes a tekintet, mi keresi a HELYET!
| | |
| | | |
Fázom Nekem kell az álomvilágom.
Ki elveszi tőlem, bőröm nyúzza le,
Mint gesztenyéről tüskés burkát, mely védelmezi.
| | |
| | | |
Milyen vagyok? Szégyentelen? Pirulós?
Forrong a múlt,
Kavargó gondolatok:
Milyen vagyok?
| | |
| | | |
Tőled kapom Vad szenvedély, túlcsorduló érzelem,
Sosem volt gyönyör szépíti életem.
Szerelmeddel színesül a világ,
Álmodhatatlan szelíd bujaság...
| | |
| | | |
Ünnepi menü Körben szép piros paradicsom ragyog,
középen szeletelt sajt-halom kucorog.
Rajta zöld bogyók kelletik magukat,
A vendégek bizony fenik rá fogukat...
| | |
| | | |
Búcsú mindörökre Józan, sivár világ, hideg értelem.
Nem vonz semmi. Nincs érzelem.
Fakószürke rózsa, illattalan világ,
már nem fáj a lét. Halott a virág.
| | |
| | | |
Nappalok és éjszakák Te vagy nekem a lét minden öröme
sorsom szorongást elűző gyönyöre.
Napom vagy, én körötted kerengő bolygó,
napom hevétől vágyam tüze forró.
| | |
| | | |
Cyber-mama Munka, fáradság, lustaság is tán,
keveset láthatom kisunokám,
ki csodás mosolyt ragyogtat rám.
| | |
| | |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Kedvenc
Fájdalom
Előző oldal
