Nyiraty Gábor

Született: 1980. november 13.

Népszerűség: 77 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Élet-menet

Látnotok kellett a könnyeket,
hogy végre rájöjjetek,
mi volt igaz, és mi volt hamis,
eljött hát ez a nap is,
nincsen többé színjáték,
az Élet nemcsak egy vígjáték,
itt most már senki se nevet...

Tovább...

Márciusnak legszebb napján

Márciusnak legszebb napján,
mikor már hallani hangját
az ébredező tavasznak,
ahogy a virágok nyílnak,
és újra rügyek fakadnak,
akkor köszöntjük mi is Őket,
életünk örök virágait...

Tovább...

Mind emberek vagyunk

Mind emberek vagyunk, mégis mások,
nincs két egyforma a nagy világon,
mindenki egyedi, s így van ez jól,
mint egy hang, ami százképpen szól.

Tovább...

Szíved margójára

Vehetnék ajándékot százat,
elhozhatnám a legszebb virágszálat,
az összes csillagot az égen,
vagy a világnak minden kincsét éppen,
de talán az is kevés lenne ahhoz,
hogy megmutassam azt, amit én érzek...

Tovább...

Valentin-nap reggel

Ma sem érzek másképp,
ugyanúgy szeretlek,
Te vagy az ajándék,
szebb nem is kell nekem,
Valentin-nap reggel
Rád gondoltam éppen...

Tovább...

Hajnaltájt

Hajnaltájt koppant,
szívem dobbant,
az ablakomban
oly mélabúsan
ült a Remény.

Tovább...

1212

Új év

Új év, új fogadalmak,
vagy a régiek maradnak
már évek óta, lassan
és csendben sorban halnak,
majd néhány hónap alatt,
hogy megfogadhasd újra,
visszatalálsz az útra,
és most is, mint mindig, elhiszed...

Tovább...

Karácsonyi kívánság

Kis szobában ülök az ágyamon,
És nézek kifelé az ablakon,
Ahogy a vidám hópelyhek szállnak,
Csak én vagyok társa a magánynak
Idebent, az árvaház falának
Nyomasztó karjai közt ringatva,
De valahogyan mégis emlékszem
Az illatra, a szívemben érzem...

Tovább...

Az év véget ért

Ez az év is véget ért,
adott, de volt, hogy kért,
és talán bölcsebb lettél,
így várod közeledtét
az új esztendőnek,
hol új virágok nőnek,
és én csak azt kívánom...

Tovább...

Elmúlt egy év

Egy év, ami mögöttünk van újra,
észre sem vettük, olyan gyorsan
múlt el, de még mindig visszahúzna
a sok emlék, végiggondolva,
van, ami még fáj, s nehéz a súlya,
és van, amin elmosolyodva
a régi percek eszünkbe jutnak.

Tovább...

Karácsony régen

Emlékszel, még régen
csúszkáltunk a jégen,
a puha hópihe
arcunkon megpihent,
estig a szabadban,
az érzés, szabad vagy,
millió kalanddal,
csak ezek maradtak.

Tovább...

Karácsonyi szívek

Fagyos szél fúj, hideg az utca,
egy ember a kabátja alá bújva,
reszkető kezét felém nyújtja,
a padon ülve, dideregve súgja:
Boldog Karácsonyt! - és majd újra,
Boldog Karácsonyt! - és visszafordulva
megállok a pad előtt, némán,
s látom meggyötört, jegesedő arcát...

Tovább...

Beköszönt a tél

Elmúlt a nyár, majd az ősz,
és a tél, mint öreg csősz,
rideg hangján beköszönt.

Tovább...

Télapóra várva

Minden gyermek szekrényében van egy csizma,
és azt, ha eljön a december, kitisztítva
szobájának kis ablakába kiteszi,
a paplan alól a Télapót majd így lesi.

Tovább...

A Mikulás eljön

Hópelyheket fúj a szél,
itt van már a hideg tél,
piros kabát, fehér szakáll,
csilingelő rénszarvas-szán...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ