Pécsi Ágnes

Született: 1963. február 4.

Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ludas a kutyus turpissága

Kicsi falu, kicsi porta,
udvarában nagy a por ma,
ugyan nem csoda az eset,
hiszen mindennap megeshet.

Tovább...

Egy szál férc

Egy szál férc, bár méteres,
vékonyan tart egy életet,
hol szorosan, kicsit meggyűrve,
hol enged, s majd kilóg a pőre,
és kell csomó, kell elvarrás
újra és újra, s már több folt a varrás...

Tovább...

Egy buborék végzete

Egy buborék a sok közül
szabadulna veszettül,
pattogva pörög felfelé,
lökdösődik kifelé.

Tovább...

Nekem az írás...

Nekem barátom az írás
még akkor is, ha téved,
vagy akkor is, ha suta,
így is, úgy is, rólam ad képet!

Tovább...

Így tisztán

Kell-e hozzá tűsarok,
libbenő szoknyám
térdem fölött,
dekoltázs kicsit több,
egy kis rúzs,
szemem kiemelve
kontúrvonalak között...

Tovább...

Nőnapra kívánom nekünk, veletek, férfiak!

Kedves férfiak, erősek, gyengék,
ifjak vagy éppen meglettek,
mondjátok, mit is érnénk nélkületek?

Tovább...

A moly

Egy lepke
repkedve,
szegletekben
elrejtve,
degeszre
eszegetve
elszenderedne.

Tovább...

Piroska és a farkas Pécsi Ágnes változatban

Kicsi lányka, Piroska,
Kosarában meleg étel, borocska,
Édes, meggyes sütemény,
Nagyanyóhoz viszi a derék.

Tovább...

Egy tavaszom

Jött egy tavasz ötvenemben,
mely meglepetten tüzes volt,
úgy bizsergett bennem,
mint a rügyek, pattogón.

Tovább...

Még hadd, szeressek!

Engedj még játszani nekem,
hadd lehessek gyermeteg,
közben elfelejteném a valót,
rakosgatnám a szépet és a jót!

Tovább...

Nem tettél semmit rosszul!

Látod, nem számít semmi más,
csakis a szeretet, megértés,
ölelés, és ha kell, mindent odaadás!

Tovább...

1722

Nem tudok langyosan élni!

Időnként meg kell halnom, hogy újra élhessek,
el kell égnem, hogy újra tűz lehessek.

Tovább...

Talán nevetni kellene...

Talán nevetni kellene mindenen,
az lenne jó,
ami fáj, ami gond, ami nem megoldható,
az lenne jó!

Tovább...

1323

Szólj csak rám...

Szólj csak rám,
ha neked nem tetsző szavam,
mert nem bír reménnyé válni a gondolat,
mely kikiált belőlem, s lám, csak zokog,
szólj csak rám, és én elmondom az okot!

Tovább...

Akkor most... úgy legyen!

Akkor most belépett...
s mondd, mi lett, kisebb vagy nagyobb?
Mire ittál áldomást, s mire felejtés-bánatot?
Elgurultak-e a könnyek az utolsó cseppben,
édesebb lett az új pohár pezsegő vágyéletedben?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ