Szatmári Gizella Emese

Szatmári Gizella Emese

Született: 1966. december 23.

Népszerűség: 85 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Fájó emlékként zuhanok

Fájó emlékként zuhanok agyadba.
Itt voltam, pedig lenni a szívedben akartam!
Hullámzó csillagképek ködútjain
Csak jártam az életben, és rád gondoltam.

Tovább...

A fák alatt

A fák alatt, avar mélyén
halkan sóhajok szállanak.
Szívek, testek melegednek,
egymást érzik, parázslanak.

Tovább...

Anyámnak

Megfáradt emlék,
szívem kiteszem.
Elhullott szavak
koppannak hidegen.

Tovább...

Így írok én!

Írok durvát és rideget,
borúsat és hideget.
Írok szabályost, szabálytalant,
szonettet, vagy ami megragad.

Tovább...

Sír az ég

Úgy pereg az ég könnye, a zápor,
mintha öntenék hatalmas dézsából,
s úgy hallom a zúgását a szélnek,
mintha lenne farkas üvöltése.

Tovább...

60102

Az éj királynője

Suhogva járt, lágyan hasítva a levegőt,
minden éjjel álmomba fészkelte be magát.
Aludni nem tudtam, szívem zokogott,
mert láttam gyönyörű ábrázatát.

Tovább...

Minden

magamban hordom a mindenséget,
magamban hordok minden átkot,
magamban viszem az istenséget,
és az emberiségben álnokságot

Tovább...

Csillagüzenet

Egy végtelen csillagüzenet
kering az űrben szakadatlan.
Parányi atomjaira bomlik
a lét, valóban hajthatatlan.

Tovább...

Alkonyodik

megszűnik tudata a létnek
alkonyodik a szív
fejemen őszül a korona
valaki visszahív

Tovább...

Árad a szeretet

Belőlem úgy árad a szeretet,
mint csobogó, duzzadó folyó.
Lelkemet kiönteni készültem,
de nem bírta el ez a földgolyó.

Tovább...

Temetni múltat

Hullnak a fákról a gyémántkönnyek,
Zuhan tó vizébe bánat, mint göröngy.
Búcsút kéne mondani a ködnek,
tündököljön, mint minden igazgyöngy.

Tovább...

Kedvesemnek

Egy lágyan ringatózó falevél,
másra nem, erre emlékszem én.
Lehullott lassan egy magas fáról,
s elpihent a szerelmem kezén.

Tovább...

Elrejtőznék

Elrejtőznék benned, ha engednéd.
Szívem adnám neked, ha tehetném.
Egy nehéz, bágyadt nap csöndjében
igazgyöngyöt vetnék szíved földjében.

Tovább...

Szerelem?

Mint a villámlás napkeletről napnyugat felé,
vagy a nyári nap, amint megolvasztja a szíveket,
vagy ahogyan szállnak az égen a felhők másfelé,
úgy cipeli hozzám a szél a kósza híredet.

Tovább...

Könnymalom

Csodaországban
ömölnek égből könnyek.
Egy angyal önti
és lent örül a gyöngynek,
hullik cseppje a földnek.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ